A Kheopsz-piramisról…

Tény, hogy az ókori világ hét csodája közül az egyik a Kheopsz-piramis. A Gízai-fennsíkon magasodó hatalmas építmény korát a régészek 4600 évre teszik. A nagy piramis még ma is számos titkot rejteget: nemrég építészek a belső szerkezetét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a falban több üreg is található. Vajon az építők ide rejtették volna el a fáraó mesés halotti kincseit? Lehet, de még nem találtuk meg őket…

A feltételezések szerint a nagy piramis építése legalább harminc évig tartott. Hat évig csak az utat egyengették, amin az építőköveket szállították a Nílustól a Gízai-fennsíkig, az építés helyszínéig.Vajon hány ember verejtékes munkájának köszönhetően épült fel a piramis? Hérodotosz görög történetíró szerint körülbelül százezren dolgoztak itt. Stuart Wier amerikai geofizikus és amatőr egyiptológus azonban úgy vélekedik, hogy jóval kevesebben. Wier ismerte a piramis főbb adatait, számolt azzal a távolsággal is – mintegy 1000 kilométer – ahonnan a kőtömböket ide kellett szállítani. Figyelembe vette a piramis nagyságát, súlyát, valamint azt, hogy egy ember mekkora tömeget képes megmozgatni egy nap alatt. Eredménye szerint a munka elvégzéséhez elegendő volt tízezer munkás is. Az még kérdéses, hogy az illetők rabszolgák voltak-e, vagy szabad egyiptomiak, mindenesetre felépült a piramis, melynek magassága megfelel egy 52 szintes felhőkarcolóénak.

Az építkezéshez 2,3 millió (!) kőtömböt használtak, ezek súlya darabonként 3-15 tonna volt, de akadt köztük 220 tonnás is. A korabeli emelőkkel meglehetősen nehéz lehetett a köveket egymásra tenni, ami azonban olyan jól sikerült, hogy még manapság is csak nehezen lehet bedugni közéjük egy késpengét…

A sírkamra gránitból készült, s a piramis belsejének méretei is nagyon érdekesek. Komoly jelentősége van az elhelyezkedésnek is, mivel a piramis pontosan a négy égtáj felé néz. A piramis kerületének hossza 921,45 méter, amit ha elosztunk a magasságával, 146,72 méterrel, érdekes összefüggést találunk, ugyanis úgy aránylanak egymáshoz, mint a kör sugara és kerülete. Ennek kiszámítása, mint az iskolából még emlékezhetünk rá, 2rxś: 146,72x2x3,14. Viszont a ś-t állítólag csak a Kr. E. III. Század óta, a görögök révén ismerjük. No jó, eszes egyiptomiak hamarabb rájöttek, ám az hogyan lehetséges, hogy a piramis magassága és kerülete tökéletesen arányos a földgömb belső, sarki sugarával és az Egyenlítő hosszával? Azaz ha 4200-zal megszorozzuk a fenti két számot, néhány kilométeres eltéréssel megkapjuk a földgolyó paramétereit. Merész feltételezés, de az építők valahonnan tisztában voltak azzal, hogy a Föld gömb alakú. Giordano Brunót néhány ezer évvel később még megégették, Galileit pedig kiközösítették e véleményért. Csillagközi kapcsolat
De térjünk vissza a piramis belsejébe. Abból a két helyiségből, amit a király, illetve a királynő kamrájának neveznek a régészek, két-két járat vezet felfelé, az építmény oldalfalainak irányába. Akik a piramist sírnak tekintik, azt mondják ezekről, hogy szellőzőnyílások. De miért kellett volna friss levegő a szarkofágba zárt tetemeknek? Mások szerint a 39 fokos szögben felfelé haladó járatok a mennybolt felé irányulnak, fel az égbe. Gíza környéke majdnem tökéletesen sík terület, a piramisnál álldogáló szemlélő tökéletesen belátja a horizontot. És itt húzódik az a délkör, az a képzeletbeli égi vonal, amely mentén a csillagok róják égi pályájukat. A piramist úgy építették meg, hogy észak-déli irányban pontosan illeszkedik a délkörre, azaz a két oldala párhuzamos vele, továbbá pontosan kétharmad-egyharmad távolságra fekszik a harmincadik szélességi körön az Északi-sark és az Egyenlítő között. Az a bizonyos kétszer két járat pedig, ami a kamrákból vezet felfelé és kifelé, épen a délkörre néz. És mi a helyzet az égen? Komputeres számításokkal megvizsgálták, volt-e a kamrákból vezető út meghosszabbított vonalán valami az égbolton. Bizony volt, Kr. E. 2500-ban négy csillag pontosan úgy állt égi pályáján, hogy a négy járat éppen feléjük nézett. A királynő kamrájának északi járata a Kismedve csillagkép Kochab nevű tagja felé néz, ez az égi objektum ősidők óta a lélek halhatatlanságát, a kozmikus újjászületést jelképezi: a déli járat az Írisz istennővel kapcsolatos Szíriuszra tekint. A királykamra északról a Sarkcsillagra néz, a kozmikus terhesség szimbólumára, a délit pedig az Orion legalsó csillaga, az Al-Nitak irányába tájolták – ez az égitest Ozirisszel van összefüggésben, aki elhozta a civilizációt a Nílus völgyébe. És odafentről érkezett…

Persze, minden nép mondájában szerepelnek az ősi istenek, akik az égből jöttek, és segítették az éppen csak eszmélni kezdő (földi) embereket. Az ősi mondák arra utalnak, hogy ókoriak szorgosan fürkészték az égboltot, hiszen Ré, a Napisten korának eseményeihez a hagyomány szerint a pusztulást nem ismerő, azaz cirkumpoláris csillagok kapcsolódtak a mindenki által látható égboltozaton. Ezek a csillagok az évezredek során nem változtatják látszólag elfoglalt helyüket, tehát örökkévalók. Akárcsak a nagy piramis, amibe Kheopsz sok olyan ismeretet építtetett bele, ami az évezredek távlatából tekintve némileg meglepő. Vajon honnan tudtak ilyen sokat? Esetleg az égből érkezett látogatóktól, netán egy földön kívüli intelligencia képviselőitől?

Erre még ugyanúgy meg kell keresni a választ, mint a fáraó múmiáját, ami még nem került elő, s nincs meg a legendák övezte tudás kamrája sem. Ez utóbbiban állítólag olyan dokumentumok találhatók, amelyek összefoglalják a IV. dinasztia legnagyobb fáraójának korából származó tudásanyagot. Találhatók itt még különféle gépekről készült leírások, csillagkatalógusok, ég- és földgömbök, valamint a hagyomány szerint hajlítható üveg és nem rozsdásodó fém is. Ez utóbbi manapság is nagyon jól jönne nekünk…

http://paranormal.hu/plugins/content/content.php?content.523

 

 

Ex Libris - Kalendárium a Kereteid Kitörléséhez - AJÁNDÉK pdf: http://kerekegeszember.hu/ajandek-naptar/

Porszem Meséi - mesekönyv részlet AJÁNDÉK pdf - felnőtteknek és gyerkőcöknek: http://kerekegeszember.hu/porszem-ajandek/