A magyarság küldetése az új Aranykor küszöbén

 

Bácsi Boglár Diána előadásának leírása

Aranykori szeretettel köszöntök mindenkit. In medias res – Homérosszal és követőivel szólva, a dolgok közepébe vágva, elkezdeném az előadást. Örülök, hogy ilyen gyönyörű időben eljöttetek ide, hogy egy kicsikét közösen gondolkozzunk az előttünk álló évekről, évtizedekről. A jövőnkről. Hogy megértsük mi lesz a magyarság sorsa, hogyan diagnosztizáljuk hazánk helyzetét, mi vár ránk emberekre, magyarokra?

Az előttünk álló globális változás során, miért lesz bármilyen változás, mire számíthatunk, mi fog történni, mik azok az okok, amelyek ezt a változást kiprovokálják és gondolkodjunk el azon, hogy 2012 miért ilyen fontos és ilyen ominózus dátum?

2012-vel kapcsolatban nagyon sok pletyka, szóbeszéd, találgatás terjed. Sokat írnak, beszélnek 2012-ről, annyit mindenki tud, hogy valahogyan ez a dátum fontos, valami történni fog 2012-ben.

Várni kell a jövő évet?

Netán félni kell a jövő évtől?

Örülni kell neki és készülni kell az angyalszárnyainkra, meg a dimenzió váltás utáni lebegésre? Vagy pedig éppen ellenkezőleg, vásároljunk hideg élelmiszert, túlélő felszerelést és vonuljunk be valami atom biztos bunkerbe?

Jelenleg a 2012-vel kapcsolatos szóbeszédeket 2 kalapba, 2 csoportba
sorolhatjuk, az egyik az abszolút pesszimizmus, ezek általában arról
szólnak, hogy valami irdatlan nagy katasztrófa során elpusztul az
emberiség, elpusztul a Föld, elpusztulunk mi és a makrokozmoszunk is.
Különböző jósolgatások vannak arra nézve is, hogy hogyan fog
bekövetkezni és vadabbnál-vadabb történetek keringenek erről. Netán
becsapódik egy óriási aszteroid, elmozdul a Föld mágnes tengelye és
valamilyen globális lehülést hozva, jégkorszak végez mindenkivel?
Netán felforrósodik a világ és mindenki megsül?
Nyilvánvalóan mindenki kíváncsi arra, hogy igaz-e ez?

Én nem vagyok jós, nem is tartom magam annak, egyetlen módon tudok
segíteni ennek a problémának a megválaszolásában, mint vallástörténész
az ókori szentiratokban, ősi jövendölésekben, próféciákban található
leírásokat ismerem, különböző ókori nyelveken eredetiben olvasva, én
azt tudom megmondani, hogy az ősi jóslatok mit mondanak erre nézve.
Ez is megdöbbentő, hogy ezek szerint ősi jóslatok foglalkoznak velünk,
a modern emberekkel? És konkrét előrejelzésük van arra is, hogy kr.
után 2012-ben mi lesz? Igen.

Nemcsak 2012-re van konkrét előrejelzésük, hanem úgy általában véve az
ókoriak térben és időben végtelen tudással, látással rendelkeztek az
idők hajnalán, amikor a tudásuk tökéletes volt.
Abban az időben, amit a töri könyvetekben találtok, hogy már államok
vannak, társadalmak vannak, ókori sumer, ókori Egyiptom, aztán az
ókori görögök, rómaiak. Ebben az időkben ez a tudás már csak
nyomokban, homályosan volt meg, de még mindig őrizték főleg a papok és
leírták.
De az a tudás, amire most hivatkoznunk, már a leírása, rögzítése
idején, nagyrészt elveszett, nagyrészt elfelejtődött.
Ami annyit jelent, hogy a mi időnkről mi semmit sem tudunk, mi csak
ülünk és elszenvedjük, az ókoriak már többet tudtak, de az ókor előtt,
még annál is régebben létezett emberi civilizáció még többet tudott.

Akkor tehát ezek szerint, évezredek során nemhogy nem okosodott az
emberiség, hanem butult? Nemhogy nem fejlődünk, hanem hanyatlunk? Ezek
szerint, ha vannak olyan információk, amelyek rendelkezésre álltak az
emberről, akkor az hogy lehet, hogy az évek során nem egyre több
információ lett, hanem egyre kevesebb. Az emberiség nem okosodik az
évezredekkel, hanem felejt? Igen.

Míg az iskolában azt tanultátok, hogy az ember ősemberi, primitív,
barbár létből fejlődött lépcsőzetesen, valahonnan nagyon-nagyon
lentről, a homo-erektrusz, homo-pitekusz, tehát ilyen szőrös maki
majom állapotból és lemászott a fáról stb. Eljutottunk egyre magasabb
fokokra és úgy tanultátok, hogy fejlődtünk-fejlődtünk, ókori Egyiptom,
Athén, Spárta, Róma, fejlődtünk, középkor, újkor és eljutunk 2011-be.
Ezzel szemben, ami az egészben a legizgalmasabb: 1. Az ókori
szentiratok teljesen mást írnak a történelem menetéről, szó sincs az ő
világképükben fejlődésről, teljesen fordítva képzelték el, az ókoriak
azt mondták, hogy épp ellenkezőleg: Az emberiség egy nagyon magasrendű
állapotból indul, és hanyatlik, hanyatlik, hanyatlik, és most valahol
itt vagyunk a hanyatlás végpontjánál 2011-ben.
Most akkor kinek van igaza? Az ókoriaknak vagy a modern
történészeknek?
Nézzük meg mit mondanak a bizonyítékok?! Ilyenkor szoktam elmesélni,
hogy ezzel a “szép” kis evolúciós elmélettel az a probléma, hogy
régészhallgatóként tisztában vagyok vele, hogy egy csomó olyan ókori,
régészeti lelet van, ami ebbe a kiváló, kényelmes sablonba egyszerűen
nem illeszthető bele.
Mit kezdünk pl. az olyan leletekkel, mint pl. az 1962-ben Nevada
államban ércbányászás közben, előbukkant többféle tárgy, precízen
simán megmunkált alumínium golyó, alumínium érc. Mesterséges úton
készített fém. A dologban nem is az az érdekes, hogy alumínium, hanem
hogy a réteg, ahonnan előbukkant, írd és mondd 1 milliárd éves.
Na most, ha egy ilyen leletünk lenne akkor valaki rávághatná, hogy
valami véletlen, elcsúsztak a rétegek a földmozgás miatt, valahogy
odakerült stb. Csak amikor előkerül a századik, nem a századik, hanem
az ezredik, nem az ezredik, hanem a tízezredik ilyen az evolúciós
elméletbe beilleszthetetlen lelet, akkor az ember már egy kicsit
elgondolkodik.
Hogy most a leletek a “bűnösek”, miért jönnek elő, hogy ezt a jó kis
darwinizmust csúnyán megcáfolják, vagy talán inkább a kiindulópontunk,
a darwini evolúciós elmélet lenne a hibás. A régész kollégáim többsége
nagyon egyszerűen oldja meg ezt a problémát, a leleteket vagy
megsemmisítik, vagy eldugják, hogy soha senki ne vizsgálhassa őket.
HF: elolvasni a Tiltott régészet című szakkönyvet, magyarul is
megjelent.
Bizony-bizony úgy néz ki, hogy a leletek alapján egyáltalán nincsen
fejlődés, hanem éppen ellenkezőleg, zuhanás van, vagy pedig azt lehet
mondani, hogy azt a civilizációs szintet, amin mi most vagyunk 2011-
ben, úgy néz ki, hogy ezt az emberiség már jó néhányszor elérte, talán
magasabb szintet is elért.
A mi felfedezőink felfedezték a villanykörtét, a mesterséges műholdat,
számítógépet, hidrogénbombát stb.
Úgy néz ki, hogy nem felfedezték ezeket, hanem újra felfedezték. Tehát
erre a körre ahol most vagyunk, már jó néhányszor eljutottunk. Tehát
nem fejlődés történik, hanem egy állandó hanyatlás. Viszont, ha
állandó hanyatlás történik, akkor miért hiteles arra a kérdésre azt
válaszolni, hogy mi fog történni jövőre?

 

Amit nem a modern jövő kutatók mondanak, hanem az ókori szentiratok,
akkor ebből arra következtethetünk, hogy mivel fejlettebbek voltak,
többet tudtak az Univerzumról, mint mi ma, ezért jobban hihetünk az ő
előrejelzéseiknek.
Ilyen egyszerű. Ezért van az, hogy ezen az előadáson az ősi
szentiratok alapján fogom megmondani nektek, elmesélni nektek, hogy
feltehetőleg mire számíthatunk.
Az emberiség és konkrétan Magyarország, a magyarság egész pontosan
mire számíthat.
Ott tartottunk, hogy vannak az abszolút pesszimista jóslatok – köztük
olyan elméletek, hogy leszállnak az ufók a Földre és kiírtják az
embert. Különböző ötletek vannak, hogy 2012-ben mi fog történni.

 

Van a másik kalap, az optimisták, ide sorolhatók azok a történetek,
akik enyhe kifejezés, hogy optimisták – inkább “hurrá optimisták”. A
különbség, hogy az optimizmus, az egy egészséges derűlátás, – a “hurrá
optimizmus”, az meg egy irreális derűlátás, olyan amire nincs ok,
valós indok, inkább ilyen bárgyú szentimentalizmusnak hinni.
Ezekkel is tele van az ezoterikus piac, hogy pl. 2012-ben azonnal
beáll az Aranykor csúcspontja, hogy 2012. dec. 21-én lefekszünk aludni
és akkor másnap reggel már angyalszárnyaink nőnek, vagy nem kell
kilépni az ágyunkból, mert megváltozott a gravitáció és lebegünk mint
a Holdon. Vagy már nem is vagyunk ebben a dimenzióban, és minden
nagyon rózsaszín és az ember innentől végtelenül boldog.
Eszerint az ötlet szerint ugye egy csapásra megszűnik a világban
minden gond és bánat.
A két véglet közül, vajon melyik igaz? Nyilván sejtitek, hogy mint
mindig, az arany középút a helyes elmélet.
S az, hogy mitől helyes, azt a szentiratok alapján lehet megnézni.
Nézzük meg, hogy mit mondanak az ókori szövegek? Mi lesz 2012-ben?
Máris megnyugtathatok mindenkit, én a magam részéről kb. 20 ókori
szentiratot tanulmányoztam eredeti nyelven, ebben volt tibeti, páli
nyelvű anyag is, ebben volt az a bizonyos maya naptári prófécia
rendszer is.
A közös bennük: Mind a 20, a mayáktól a tibetiekig, keltáktól az
ógörögökig, iráni jövendölésektől egészen az ősgermán, izlandi
anyagokig, szent könyvekig. Mindegyik egyértelműen 2012. december 21-
ét jelöli meg, valamilyen váltás időpontjaként. Ez például rögtön
sokkoló.
Hogy lehet az, hogy a maya naptár is ezzel a nappal foglalkozik,
illetve ezen a napon ér véget. Ez így nem igaz.
A maya naptárban van egy korszak, egy emberiség civilizációjának a
korszaka, egy ciklus ezen a napon zárul és rögtön nyílik a következő.
És bár mindegyik naptár azt mondja, hogy 2012. december 21-én történik
valami, de a 20-ból egy sem – azaz nulla – jelez pusztulást. Egy olyan
ókori próféciával sem találkoztam 16 éves kutató munka során, hogy
2012-ben megsemmisül az emberiség. Mert ilyen nincs.
A másik véglet sincs az ókori szentiratokban, hogy dimenzió váltás,
meg angyalszárny növesztés és hogy hirtelen mindenki nagyon boldog
lesz.
Egyik sem szerepel, ezek valószínűleg az ezotériában mozgó, szenzáció
hajhász embereknek a fantáziálása.
Ezeket a lapokat, persze, könnyebb úgy eladni, olyan főcímmel, hogy
2012. világvége, mint azzal ami az igazság.
Az egyik véglet felesleges pánik keltés,- nincs rá ok, a másik
felesleges “hurrá optimizmus”, arra sincs ok.
Mert nehézségek lesznek.
Akkor tehát mire számíthatunk, mit mondanak az ókori szentiratok 2012-
re?
Annyit mondanak, hogy az emberiség történelme világkorszakokra
osztható.
Az ősi tradíciók jellemzően 4-et szoktak felsorolni. Úgy tanították,
hogy amikor az emberiség megjelent a Földön, évmilliókig egy nagyon-
nagyon ideális, tökéletes időszak volt jellemző.
Erre a tökéletes időszakra, az ősi tradíciók azt mondják, hogy az
ember már ember volt, és a külleme olyan jellegű volt, mint a mostani,
de sorolom, hogy milyen tulajdonságai voltak, ill. hogyan élt.

 

A kezdeti világszakaszban az ember, az Istenekhez volt hasonló. Az
indiai szentiratok írják, hogy az akkori emberek aurája kb. 10-szer
nagyobb volt a mainál, prána áramlása kb. 100-szor gyorsabb, csakrái
sokkal hatalmasabbak és nem 7-el rendelkezett, hanem több csakrával,
ebből adódóan ebben a korszakban az embernek, irdatlan mágikus ereje,
potenciálja volt. Olyan spirituális képességei amelyek ma már csoda
számba mennek. Amit ma guruktól, csoda tévő emberektől várunk, hogy
meditáció, hogy fénygyógyítás, testelhagyás, előző inkarnációk
tökéletes ismerete, telekinézis, tehát pusztán az általa kibocsátott
energia segítségével tárgyak mozgatása, ezeket mind-mind birtokolta az
akkori emberiség.
Sorolom, hogy mit írnak a szentiratok: Az akkori ember gyönyörű volt,
felségesen szép arca volt, ragyogó szeme, a mostani testalkatnál
magasabb volt a mérete, csontozata azonban nem ennyire kemény, sokkal
képlékenyebb, a rajta lévő hús rész is, homályosabb, fénytermészetű
volt. Kicsit kevésbé megfogható és kemény.
A mostani kezünkkel simán keresztül mennénk egy ilyen egykori
embertársunk testén, mivel, hogy képlékenyebbek voltak. Ennek van egy
olyan oka – ezt is leírja Hésziodosz a görög költő – hogy a tárgyak,
ha leejtettek a földre egy almát, nem zuhant olyan gyorsan, mint ma. A
gravitációs gyorsulás kisebb volt.
Az összes ókori hagyomány szerint, ekkoriban az emberiség úgy élt,
mint az istenek.

A következőket írják: Az ember végtelenül szépséges volt, boldog,
tökéletes, jóságos, ismeretlen volt a düh, a gyűlölet. Semmi más nem
határozta meg érzelmi létüket, mint a szeretet, elfogadás, béke.
Tudásuk végtelen természetűnek tűnt, mágikus képességeik olyan nagyok
voltak, hogy Platón azt írja, hogy ebben az időben, ha az akkori ember
elképzelt a kezében egy rózsát, nem kellett kimenni a kertbe és
levágni egyet, hanem egyszerűen befelé figyelt, becsukta a szemét,
összpontosított, és ott illatozott kezében a rózsa.
Ha ebben az időben egy ember el akart menni valahová, mit gondoltok,
űrhajót épített, vagy autókat?
Természetesen nem, ezért is nem találjuk régészetileg a nyomaikat.
Az összes hagyomány azt mondja, hogy annyira fejlettek voltak, hogy
nem voltak tárgyaik. Nem kellettek eszközök.

 

 

Ezért, ha leásunk – akkor felmerül a kérdés, hogy mi az az alumínium golyó ott Nevadában – azt ugyanez a civilizáció, már hanyatló fázisában hozta létre. Ahogyan ez
a kultúra hanyatlott, úgy egyre inkább kezdtek el tárgyakat készíteni,
mert már a mágikus képességeik fakultak.
Ahogy ezeket a képességeket veszíti el az ember, úgy lesz szüksége
ilyen mankókra.
Nekünk pl. az űrhajó egy mankó gyakorlatilag a Holdra szálláshoz, mert
az eredeti megoldás a Holdra szállásra az az lenne, hogy befelé
figyelek, elképzelem a Holdat, kinyitom a szemem és ott vagyok.
Tehát teleportálok a Holdra. Ilyen volt az eredeti verzió.
A magyar népmesékben a Hipp-hopp ott legyek ahol akarok – jelenség,
hogy cserdít egyet az ostorral, fejébe nyomja a sisakot és lábára
húzza a bocskort – Hipp-hopp ott legyek ahol akarok – Legyek
Tündérországban – kinyitja a szemét és ott áll Tündérországban! Ez
micsoda? Ez egy hiperugrás egyértelmű leírása.
A mítoszokban ezt az állapotot gyönyörűen megőrizték. A legenda
szerint az ekkori ember nem táplálkozott – Hésziodosz azt mondja –
hogy az ember, ha éhes volt, felnézett az égre és töltekezett a Nap, a
Hold, vagy a csillagok fényével. Húst, még hanyatló periódusban sem
ettek, az még ennek a kultúrának a végnapjaiban is elképzelhetetlen
barbárság és bűn lett volna, körülbelül olyan iszonyatot keltett ebben
az ősi civilizációban a húsevés, mint ma pl. a kannibalizmus.
Mindez azért, mert értették az állatok nyelvét, nem csak az állatokét,
a növényekét, ásványokét, bármivel kommunikáltak. Nem úgy beszéltek,
mint a mai ember, nem adtak ki hangot, egyszerűen átsugározta a
társának azt, amit mondani szeretne. És az pedig értette.
Ismeretlen volt a betegség, nem volt öregség. Hésziodosz azt írja,
hogy a kultúra fénykorában nem volt halál sem. Ezek az emberek, akár
több ezer évig itt lehettek a Földön. Ha mégis elfáradtak és szerettek
volna “haza menni”, mert bármilyen csodálatos ez a világ, akkor is
csak egy megnyilvánult világ – és van ennél sokkal tökéletesebb, ilyen
esetben – azt írják az ősi szövegek – hogy aki elfáradt, fényéből
kezdett veszíteni, kezdett halványodni, amikor már egészen
elhalványodott – szinte már félig a másik világban volt – leült egy
csendes helyre, pl. egy kertbe, és elméjét ezúttal a szellemvilágra, a
Mennyországra, Istenre összpontosította, felébresztette magában a
vágyat, hogy ott lehessen, és a következő pillanatban az illetőnek az
a kis fényteste is ami még megvolt, eltűnt. Így halt meg ebben az
időben egy ember.
Nem volt agónia és nem maradt holttest. Ezért nem találjuk a legendák
szerint a sírjaikat. Mert nem kellett sír. Egyszerűen átmentek a másik
világba. Ezeket mind-mind megtaláljátok ősi szentiratokban.
Hogy hol éltek? Messze nyugaton – írja Platón – Héraklész oszlopain
túl- ez a mai Gibraltári szoros – az Óceán közepén volt egy hatalmas
kontinens ezekben az időkben, amelyet a Boldogok Szigetének vagy
Nyugathonnak nevez. Állítólag ennek az embertípusnak, a legnagyobb
civilizációja ezen az Atlanti Óceán közepén elterült Kontinensen
volt.
Ennek a civilizációnak a végét, azzal a dátummal jelöli Platón, amikor
ez a Kontinens megsemmisült, elsüllyedt, Platón szerint Kr.e. 12.000
környékén pusztult el ez a kontinens, ami azt jelenti, hogy ennek a
kornak durván 12.000 évvel ezelőtt vége szakadt.
A kor neve – az összes szentiratban – Boldog Birodalom, Tündérország,
Igazság kora, Álomidők, – mindenféle neve van. Mi maradjunk a
legismertebbnél, az Aranykornál, mert általában így nevezik ezt a
világkorszakot.
Következtek utána az alantasabb korok, az Ezüstkor ahol már Európában
a jégkorszak van, és kezdődnek a civilizációk itt Európában, de már
van halál, de már van húsevés, de már nem tud senki beszélni az
állatok nyelvén, vagy csak néhány nagyon mélyen beavatott pap. Később
jön a Rézkor, ott még alacsonyabbak a képességeink- ez már történelem
– megszűnik az Egyiptomi kultúra, fáraók uralma, megszületik sumer,
India.
És az ókori naptárak szerint kb. Kr.e. 3000-ben kezdődött el az a
világkorszak, amelyben mi most vagyunk.
4 ilyen világkorszak van tehát: Az Aranykor, az Ezüstkor, a Rézkor, és
a Vaskor.
Ha hiteles akarnék lenni, akkor az Aranykor a leghosszabb, az Ezüstkor
már rövidebb, a Rézkor még rövidebb, és a Vaskor egészen rövid.
Magyarán ahogy megyünk minél jobban lefelé, annál rövidebbek a korok.
Biztos észrevettétek, hogy utóbbi időben felpörgött minden, azelőtt
nem volt ilyen gyors sem az élet, sem a történelem. Ez azért van, mert
a Vaskor a pusztulása végén bepörög. Ez egyfajta haláltánc.
A Vaskor utolsó előtti esztendejében vagyunk, az ókori szentiratok
erről a következőt írják le:
A Vaskor minden korok legalantasabbika, legborzalmasabbika. Nem hogy
szó sincs ilyen magasrendű létmódról, mint az Aranykorban, az ősi
szentiratok a következőt mondják:
A Vaskori ember hazug, önző, erkölcstelen, kapzsi, kegyetlen,
civilizációja alantas. Csak a pénzre, csak a testiségre épül. A
vaskori ember, az istenekben nem hisz, a fényre nem vágyik, kizárólag
a földi gyönyörszerzésben akarja megtalálni a boldogságát.
Az indiai szentirat, a Vishnu Purána katartikus erővel írja le, hogy
milyen lesz a Vaskor: szó szerint így írja:
” Az Istenek oltárain a tűz kialszik, többé senki sem gondozza őket,
az ember önmagát kiáltja ki Istennek és a Világ közepének, s azt
mondja, nem kell Isten, nem létezik.
Ezen kívül, ugyanez a szentirat a következőt mondja:
Az ember fájni kezd a Földnek és a Föld betegségévé válik. Végletesen
elszaporodik, úgyhogy alig fér el a Földön, közben pusztítja a
Bolygót, gyilkolja önmagát.
A következőt írja még a Vishnu Purána: A vaskori ember hazug, nem
ismeri az Igazságot, becsapja önmagát és másokat is. A vaskori ember
nincs tekintettel embertársára, csak önmaga boldogulása érdekli, a
vaskorban a jóslatok szerint megszűnnek a közösségek. Az embereket
végtelen bizalmatlanság keríti hatalmába, mindenki félni fog az
embertársától, mindenki gyilkost fog sejteni a vele szembe jövőtől, az
ember elfelejt bízni, elfelejt szeretni.
Az összes jóslat szerint: A vaskori ember – pontosan ezek miatt –
végtelenül boldogtalan és beteg.
A Vishnu Purána azt mondja: A vaskori ember állatokat gyilkol, hogy
megszerezvén testüket, saját testét elégítse ki, ezzel azonban nem
életet, hanem halált szív magába. A vaskori ember a saját szennyét a
folyókba önti, és a tengert mérgezi vele.
Pedig nem tudhatták a Vishnu Purána korában, kr. e. 3200 környékén,
amikor keletkezik a szöveg, hogy egyszer majd valóban a tengerekbe
fogják önteni a gyárak a különböző bomlástermékeiket. Erről nem
tudhattak az Ókorban, akkor nem volt ilyen.
Vishnu Puránából idézek: A vaskori ember ki fogja vágni a fákat, –
honnan tudhattak az őserdő írtásról? –  a vaskori ember elképesztően
rövid életű lesz, nem maradhat sokáig a Földön, csak 60-70 esztendeig,
– ami az ókori ember életidejéhez képest nevetségesen rövid, még a
hanyatló idejében is, az óbirodalmi Egyiptomban, durván 110-120 évig
éltek. Ez volt a természetes, tehát nagyjából a duplája a mostaninak.
A vaskori ember kegyetlen országokban, igazságtalan és zsarnok vezetők
uralma alatt fog élni.
A vaskornak igazából egy maharadzsája lesz, egy császára, a pénz.
Honnan tudhatták mindezt?
Hogyan diagnosztizálhatták a kapitalizmus válságát, ilyen gyönyörűen,
ilyen precízen az ókori szentiratok?
Az Aranykorban nem volt pénz, nem volt magántulajdon. Nem volt enyém
és én. Ismeretlen volt a magántulajdon.
Platón írja gyönyörűen: Az Aranykorban senki nem kerített le egy darab
földet, senki nem mondta, hogy ez az enyém, ide ne jöjjön más.
Egy egyiptomi szöveg azt írja, Kr.e. 2000 végéről: Az Aranykorban, Ré
idejében ( A Napisten – ezzel jelképezik az egyiptomiak az Aranykort)
– nem volt zár az emberek házain, hiszen nem is kellett. És ez nem
csak arra utal, hogy az Aranykorban olyan volt a közbiztonság, hogy
nyugodtan nyitva hagyhattad a házadat, nem történt vele semmi, hanem,
hogy nem volt zár az ajtóikon mások előtt: értsd: Nem volt zár szívük
ajtóin sem.
Gyakorlatilag mind a 20 ókori prófécia, amivel foglalkoztam,
következőket írja:
2012. december 21-én mi pusztul el? Az emberiség? Nem! Földanya? Hát
nem csodálkoznánk amennyire tönkretettük. Netán a világ? Nem.
A Vaskor semmisül meg ekkor.
A pénzre, tőkére, az önzésre, a kizsákmányolásra alapuló
gondolkodásmód és berendezkedés semmisül meg!
Nagyon érdekes, mert amikor azt mondják, hogy 2012-ben elpusztul a
világ, valahol igazat mondanak, valóban elpusztul, olyan értelemben,
hogy a vaskor ér véget, az pusztul el.
De nem egyik napról a másikra, nem katasztrófa jellegűen, és nem
velünk együtt, hiszen az emberiség, nem feltétlenül van összekötve
ezzel a vaskorral.
Hiszen a Vaskornak – gondoljunk bele – mi is szenvedői vagyunk. Miért
rántana bennünket magával az agonizáló és kiszenvedő Vaskor, amikor mi
is szenvedünk tőle.
Az összes jóslat azt mondja, hogy 2012. december 21-én világkorszak
váltás lesz, megsemmisül a Vaskor és egy új Világkorszak kezdődik.
Csillagászati precizitással: 2012. dec.21-én éjfélkor.
Ekkor, az a világkarma, ami mostanáig a Vaskort támogatta, vált, és
egy másik új világkorszaknak ad lehetőséget.
Hisz miért van az, hogy egészen idáig a Vaskort sehogy sem lehetett
eltakarítani az útból, sokan próbálták, a vaskor szörnyű, a nyugati
civilizáció válsága legalább 300 éve érződik Európában, és később
Amerikában is.
Rengetegen próbáltak elhozni a Vaskor helyébe egy szebb, boldogabb
világot! Sikerült eddig? Nem!
Mindenki belebukott. Vagy belehalt, vagy börtönbe került miatta, vagy
megkeseredett és abbahagyta.
De miért? Mert az ősi hagyományok azt mondják, hogy a korok
váltakozását nem tudjuk befolyásolni, s nem lehet egy kort erőszakkal
lezárni és elhozni egy másikat.
Ez körülbelül olyan lenne, mintha én januárban azt mondanám, hogy én
nyarat akarok, és igenis elhozom a nyarat. Természetesen ilyen nincs.
A tél is, ha úgy vesszük olyan, amíg nem áll be a tavasz,
alkalmazkodni kell hozzá és készülni lélekben a tavaszra, de nem tudom
elhozni azt, majd ha jön magától, akkor örülök neki és akkor boldog
lehetek, de ahogyan kudarcot vall az, aki januárban nyarat akar,
ugyanúgy kudarcot vall a Vaskorban az is, aki el akarja hozni az
Aranykort és a Vaskort meg akarja semmisíteni.
Ugyanis ez karma. Mostanáig a világkarma a Vaskort támogatta. Ezért
mindenki, aki az Aranykort akarta elhozni, elbukott.
Mi történik, 2012. dec.21-én? A világkarma ún. orientációja, iránya
fordul…..kihátrál a kozmikus karma a Vaskor mögül, a Vaskor ott marad
támogatatlanul, és a világkarma innentől kezdve az új világkorszakot
fogja minden erővel támogatni.
Tehát jövőre zárul a Vaskor és nyílik az új Aranykor a Föld számára, a
Világ számára.
És ahogy a tél után a nyár is a tavasz átmenetével érkezik, nem egyik
napról a másikra lesz mínusz után 30 fok, hanem tavasszal elkezd
lassan melegedni, és visszaesésekkel, ingadozásokkal megy át az évszak
télből-tavaszba és aztán nyárba.
Szerintetek 2012. dec.21.-étől kezdve minden szuper lesz, lemondanak
az elnyomó kormányok, Amerika többé nem akarja lerohanni a riválisait,
meg a potenciális piacokat, a katonák elhajigálják a fegyvert és a
puskacsövekből galambok fognak kiszállni? Természetesen nem!
Csak egyszerűen megváltozik a világ, innentől kezdve, ha valaki az
Aranykorért él, aranykorian viselkedik, valahogy azt fogja
tapasztalni, hogy minden sikerül neki.
És azok, akik a Vaskort szeretik – egy csomó embertársunk – van ilyen
– mert ő a Vaskorból él a Vaskorból húzza a hatalmát, mert neki a
Vaskor kényelmesebb, hiszen a Vaskor erkölcstelen. Sok ember számára
erkölcstelennek lenni kényelmes. Nincsenek gátlások. Gazdagodhatok,
fütyülhetek a másikra, eltaposhatok bárkit. Ilyen a Vaskor.
Más kérdés, hogy a Vaskor végén – milliárdos is lehetek, ha van bennem
kellő pofátlanság és arrogancia, de a híd alá is kerülhetek
éppenséggel ha úgy hozza a sors. A Vaskor ilyen……
Nem véletlenül, hogy minden országban sarkítódnak a társadalmak.
Mindenhol megjelenik a beteges, szinte már elviselhetetlen luxus és a
borzalmas, vérforralóan hatalmas szegénység.
És ez mindenhol így van. Nemcsak Magyarországon.
A Vaskor így szabályosan kettétépi az emberiséget. Lesz egy nagyon-
nagyon szűk réteg – akinek nagyon jó a Vaskor – és a
környezetszennyezés az klassz, mert olcsóbban lehet így termelni, mint
környezet kímélően.
Nagyobb profitot ad.
Vegyszeres földben termesztett növények mennyisége, kb. 200 szorosa
annak, mintha mondjuk bio termesztéssel, rákkeltő műtrágyák nélkül,
meg egyéb hozamnövelő, növekedési hormonok hozzáadása nélkül.
Kérdezték tőlem, hogy ha tudjuk, hogy elpusztul a Földünk és az
unokáink egy radioaktív sivatagot fognak itt találni, a gyönyörű kék
bolygó helyett, akkor miért vágjuk ki az őserdőket?
Miért öntik az olajat a tengerbe? Miért vadásszák a bálnákat? Miért
vegyszerezzük az ételeket?
A válaszom: Gondolj bele, olcsóbb talán bio minőségben termelni
valamit, vagy megfelelő szűrőberendezéseket felszerelve termelni, vagy
drágább?
Tömegárut, sok-sok terméket, csak környezet szennyezve tudsz
létrehozni.
Magyarán a kapitalistának megéri a környezet szennyezés és nem
kifizetődő vigyázni Földanyára. Túl drága.
Nem lesz akkora profitja.
Amióta megjelent az iparosodás, azóta szennyezzük hatványozottan a
Földet. És amióta profit központúak a piacok.
Tehát a nyarat nem lehet erőszakkal elhozni, amíg még tél van.
Mit lehet tenni? Megvárni a jövő évet, készülni rá, készíteni a
szíveinket, lelkeinket.
Van egy szép egyiptomi mondás: “Élj úgy a Vaskorban, minden korok
legpusztítóbbikában, mintha számodra sose múlt volna el Ré ideje”
Tehát élj úgy a Vaskorban, mintha Aranykor lenne.
Mikor vagy Vaskori? Ha elfogadod azt a mentalitást, amit a Vaskor
diktál, pl. jogom van boldogulni egy embertársam rovására. Ez a Vaskor
főtétele: Boldog akarok lenni, ha ezért mások boldogtalansága is az
ár.
Az Aranykor kulcs gondolata: az együtt, közösen. A nem egymás ellen,
hanem egymás mellett élni.
Az Aranykor mentalitása: Én akkor vagyok boldog, ha te is. És Te is
akkor vagy boldog, ha én is mosolygok. Legyünk boldogok együtt és nem
egymás rovására.
Mi lesz Magyarországgal?
Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismernünk kell megint csak egy-két ókori
próféciát.
Nagyon különös, az ókori próféciák azt mondják, hogy az Aranykor
jövetele az nem egy csapásra zajlik, nem általában úgy, hogy az egész
Földön mindenhol Aranykor lesz, hanem lesznek olyan országok ahol
előbb, jobban látszik az Aranykor és lesz olyan ország, ahol 200 év
múlva is még vaskori lesz. Aztán később az is átáll. Tehát nem lesz
egyformán világkorszak váltás mindenhol rögtön, szimultán. …
A szentiratok azt mondják, hogy minden világkorszak váltásnál, van egy
olyan nép, kultúra, aki annak a világkorszak váltásnak a fáklyája,
vezérhajója. Ez annyit jelent, hogy ott történik meg először az
átalakulás az új világkorszakra, ezért az a nép mutat példát a
többinek.
Annyiból érdekesek az ókori szövegek a magyaroknak, mert 20
próféciából kb. 15 foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy melyik ez a
nép. kb. 5 nem foglalkozik ezzel, ezek arra utalnak, hogy zárul a
Vaskor és jön az Aranykor és ennyi.
Kb. 15 viszont leírja, hogy hol köszönt be legelőször az Aranykor,
ill. leírja, hogy milyen lesz és melyik népen lesz az ún. világ szeme,
tehát a vaskor falai hol recsegnek – ropognak és hol dőlnek össze
először.
Vishnu Puránából szó szerinti idézet: A szakák népe felébred és viszi
a tüzet más földekre is .
Szakák, mi ez? Indológusok talán tudják, szaka alatt, az ókori indiai
szövegek a szkítákat értik.
Tehát a szkíták népe viszi máshová is a tüzet, a lélek tüzét.
Egy másik indiai szentirat szó szerint a következőket írja: A szakák
ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a
fényt.!
Ez megjelenik egyébként babiloni jóslatokban is, itt a következőt
mondják: Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi.
Nagyon izgalmas, nagyon érdekes ez.
Természetesen a Vaskori materializmus erre azt mondja, hogy ezek
fantazmagóriák, miért hinnénk egy ókori jóslatnak?! Másrészt tudjuk,
hogy évek óta mindent elkövetnek a magyarországi hivatalos
tudományban, hogy: Na jól van, de mi hol vagyunk szkíták? Mi finn-
ugorok vagyunk.
Itt halász -vadász – madarász szibériai, meg különböző lakosság elemek
vannak, és azt mondják, hogy nekünk a legközelebbi rokonaink az ún.
szamojédok, akik szibériai eszkimók.
Nem tudom, ki szereti annyira a telet, hogy eszkimónak érezze magát,
én talán még sem.
Az is gyanús, hogy ha szamojédek, szibériaiak vagyunk, akkor hogy
létezik az, hogy a népdalainkban, népmeséinkben, szimbolikánkban semmi
olyan jelkép, vagy állat, vagy növény nincs ami az Északi sarkhoz
kötődik.
Nem tudom tud-e valaki olyan népmesét, amelyben rozmár szerepel, netán
jegesmedve?

 

Egy csomószor elgondolkodtam, hogy ugye mi van Árpád vezér hátán?:
Párduckacagány. Ha belegondolok … nem jegesmedve prém van a hátán.
Meg egyéb szimbolikán is el lehet gondolkodni, hogy tulipános láda
volt vidéken, és nem rénszarvasos, vagy zuzmós láda, a népdal is azt
mondja, hogy felszállott a páva és nem azt mondja, hogy felszállott a
siketfajd.
A finn-ugor elmélet igazából miért jött létre? Politikai okból, a
Habsburgok számára ez volt a legkényelmesebb a levert 1848 után, mert:
– szó szerinti idézet egy korabeli jegyzékből, miniszteri utasításból,
Haynau adta írásba a különböző beosztottainak, szó szerint idézem:
“A magyaroktól örökre el kell venni, a szittya büszkeséget, hogy
elfelejtsék végre a lázadozást és megtanulják, hol a helyük. ”
A finn-ugor elméletnek ez az oka, mert tudnunk kell, amit mások is
tudnak: Ha egy népet tönkre akarsz tenni, meg akarsz semmisíteni,
szolgasorba akarsz vetni, egyetlenegy módszer van erre, nem tank, meg
atombomba, hanem vedd el a múltját.
Ha egy népnek elveszik a múltját, elvágják a gyökereit, amely az ősi
hagyományaihoz vezet, az a nép végtelenül gyönge lesz, önbizalmát
veszti, orientációját veszti, és az ilyet ki lehet fosztani,
rabszolgává lehet tenni, el lehet pusztítani.
A múlt-talan népnek nem csak hogy nincs hazája, de nincs jövőképe sem.
Ezért vették el eredeti múltunk tanításait a Habsburgok és ezért
igyekeztek a 20. században is, valahány diktatúra ment keresztül
Magyarországon, mind-mind először a múltat próbálta kiszedni a talpunk
alól.
Volt olyan ideológiai is, amely nemcsak a magyarok múltját akarta
elvenni, hanem úgy általában a népek, az emberiség hagyományait,
gondolok itt teszem azt a ” a múltat végképp eltörölni” dalsorra.
Gyerekfejjel, én a kádári korszak végnapjaiban voltam kicsi, amikor
először hallottam ezt a dalsort, hogy a múltat végképp eltörölni, hát
hogy őszinte legyek, a hideg rázott, de nem a gyönyörűségtől, hanem
attól a döbbenettől, hogy ezt senki nem veszi észre?
Hogy ez azt jelenti, hogy a hagyományaimat, az ősi világképemet, azt
az erőt, ami engem, nagymamán-dédmamán keresztül bekapcsol az ősökhöz,
azt eltörölni?
Ha rosszindulatú akarnék lenni, azt mondanám – oké, töröljük el annak,
aki mondja, de minket hagyjanak békén. Ha ők utálják a hagyományaikat,
akik ezt mondták, hát legyen, lelkük rajta, de hadd válasszuk mi meg,
hogy kérjük-e a hagyományainkat, vagy nem.
Gyerekfejjel úgy gondoltam, ha én egyszer nagy leszek, nem
mozdonyvezető, vagy táncdal énekesnő vagy ilyesmi akartam lenni, hanem
kedves-aranyos vallástörténész, filozófus néni, aki mindent megtesz
azért, hogy a hagyományok fontosságára emlékezteti az embereket!
A legendák szerint, minden népnek van egy olyan lelkisége, amely őt
bekapcsolja egy világkorszakhoz.
Vannak ennek megfelelően, vaskori népek, ezüstkori népek, rézkori
népek és aranykori népek, ez azt jelenti, hogy melyik nép mikor érzi
jól magát.
Miért van az, hogy váltakoznak a civilizációk a történelemben? Egyszer
Róma virágzik, aztán hanyatlik, aztán jön egy másik nép. Egyszerűen
azért, mert maguknak a népeknek is van, ugyanúgy, mint az embereknek
egy újszülött kora, egy serdülőkora, egy felnőttkora, aztán öregedni
kezd, és a végén meghalnak.
Egy nép akkor sikeres, amikor olyan világkorszak van, ami az ő
lelkiségével azonos.
A vaskorban egy aranykori nép mit tapasztal?
A vaskorban ki a sikeres? Aki vaskori tulajdonságokkal rendelkezik.
Lelkiismeretlenül harácsol, hódít, indít gyilkos háborúkat, elpusztít
más népeket stb-stb.
Ha olyan népet nézünk, aki aranykori, az ettől borzadni fog, soha nem
fog ilyet csinálni.
Ebből következően a Vaskorban, mit fog tapasztalni egy ilyen? Az, hogy
állandóan kudarcot vall. Hogy mindenki őt nyomja el, mindenki az ő
területét veszi el, hogy mindenki rajta masírozik keresztül, hogy
minden háborúból vesztesen jön ki.
Szokták tőlem kérdezni, miért van az, hogy Magyarország, mióta csak …
egy nép, amely annyit szenvedett, szokták tőlem kérdezni, hogy van
turáni átok? Miért szenvedett annyit a magyarság? Miért hullott annyi
könnyünk? Miért van az, hogy annyi fájdalom van?
Miért van az, hogy már az ókori sumerben gyilkoltak bennünket, már a
szkítákat megpróbálták kiirtani.
Mióta bejöttünk ide, csökken-csökken az országunk területe.
Keresztülment rajtuk, török, tatár, habsburg, orosz – mindenki.
Miért van az, hogy azt látjuk, hogy ez a tehetséges, szorgalmas,
munkaszerető, kulturált nép – a magyar – egyszerűen hervad, fogy,
önbizalmát veszti, területét veszti.
Szinte minden újkori háborút elvesztettünk. Vagy a vesztesek oldalára
kerültünk. Miért?
Ez nem azért van, mert ilyen rossz lapjárás van a magyarokra. Hanem,
mert a Vaskor egyre alantasabb és ezért csak az a nép sikeres, amelyik
vagy alkalmazkodik hozzá, vagy eleve olyan lelkisége van, aminek jó a
Vaskor.
A magyar milyen? Soroljuk a tulajdonságait! – Vendégszerető,
végtelenül befogadó, az ingét odaadja a vendégnek akkor is, ha neki
nem marad, elképesztően önzetlen és segítőkész, szinte már gyermekien
naiv, iszonyatosan könnyen becsapható, megvezethető. Idealista,
lelkesedő, tud eszmékért hevülni, nagyon sok művészt ad a világnak,
nagyon sok felfedezőt.
A magyarnak miben van az ereje, a potenciálja? A száma? Nem, soha. Már
az ókorban sem voltak sokan.
Ezért sem szoktam aggódni, hogy kevesen vagyunk, mert az ókorban a
szkíták, szintén kevesen voltak. Jó, sokat fogytunk ez tény, de soha
nem voltak a turáni népek sokan. A turáni népekre a szaporaság nem
jellemző. Ilyen egyszerű a dolog.
A hunok például általában egykéztek, vagy egyséztek. A turáni
mivoltunkból adódik, hogy nem vagyunk az a kifejezetten szapora nép,
tehát nem a számarányunkban áll az erőnk.
A mi erőnk egyértelműen itt van, az agyunk. Ezt mindenhol elismerik,
Amerikában is, az egyetemeken pl. ha hallják, hogy egy ösztöndíjas
pályázó magyar, akkor mindenkinek felcsillan a szeme.
Konferenciákon hallom: – Magyar vagy? Jaj, az egy olyan okos nép!
Tehát ilyen a hírünk a világban, és ez igaz is!
És mégis, ilyen elképesztően jó képességekkel rendelkező nép, aki
egyben idealista, végtelenül naiv, gyermekien őszinte, nem tud
hazudni, elképesztően könyörületes, a kegyetlenséget nem is ismeri.
Például népvándorláskor elég kegyetlenek voltak a népek, mindenki
szinte. Akkoriban szokták mondani, hogy a vikingek végig dúlták Európa
partvonalát és akármennyire is megszépült később, hogy ezek az
aranysisakos legények jönnek-mennek, már kalandfilmekbe való, de
akkoriban ez nem volt olyan aranyos és vidám dolog, mert bizony
olvastam, hogy a templomokban megerőszakolták az apácákat,
legyilkolták a papokat, a polgári lakosságot, nem hogy nem kímélték,
hanem általában az volt a forgatókönyv, hogy a férfiakat megölni, a
nőket és gyerekeket elhajtani rabszolgának, eladni.
Ebben a korban minden nép ezt csinálta. A szaracénok, vikingek,
mindenki.
Egy nép nem.

A magyarnál ritka az olyan szerep, hogy hódítóként vagyunk jelen. Nem
vagyunk egy tipikus hódító nép.
Mi például mit gyarmatosítottunk? Semmit.
Max. Horvátországot meg Dalmáciát Szent László alatt, s azóta is, és
már akkor a középkorban is a dalmátok azt mondták, hogy soha ilyen
boldogok nem voltunk, mint a magyarok uralma alatt.
Jellemző, hogy amikor még gyarmatosítunk is nagy nehezen, akkor sem
kizsákmányoljuk, hanem segítjük azt a népet.
Nagyon híres történet a kalandozások idején a Szent Galleni kaland:
Megy egy magyar csapat, odaérnek egy német kolostorhoz, német
szerzetesek, és a szerzetesek meghallják a hírt, kongatják a
vészharangot, hogy jönnek a magyarok… Hú, mindenki megrémül, be a
pincébe, mentik az aranyat, mindenki imádkozik. Megérkeznek a
magyarok, leszállnak a lóról, előjön a kolostor vezetője az öreg apát,
a rendfőnök – és mondják, hogy térdre hullva, remegő szájjal latinul
könyörögni kezd, hogy vigyék az aranyat, szedjenek le mindent, csak ne
öljék meg az embereket, ne bántsák a testvéreket, a papokat. A
krónikaíró a következőt írja: A magyarok csoportjának vezetője
leszállt a lóról, s ugyan egy árva kukkot nem értett az öreg pap
hadovájából, de annyit látott, hogy könyörög, hogy valamit kér,
leszállt a lóról, megölelte az öreg papot, és gyakorlatilag hátba
veregetve próbálta nyugtatni. Végre, amikor – félig latinul, félig
németül – végre megértették egymást, és mikor az öreg pap kérdezte,
aranyat, vagy mit hozzunk ki? A magyarok vezetője azt mondta: – Mit?
Verjétek csapra a hordókat és hozzatok enni, mert éhesek vagyunk. Az
lett a vége, hogy egy óra múlva a német papok és a magyar hódítók
egymást átölelve éltették részben Krisztust, részben a magyarok
Istenét és mondják, hogy örök barátságot fogadtak. Másnap a magyarok
elmentek, és itt lett vége a kolostor meghódításának.
Híven tükrözi ez a történet is a magyarok általános viselkedését, a
néplélektan arra utal, hogy az a nép milyen.
Egy ilyen nép, amelyik így viselkedik hódítóként, – vagy a hunok, hogy
a hadifoglyokat szépen haza engedik, vagy a szkíták, ahol, ha az
ellenség megsebesül a párviadalban, a szkíta harcos abba hagyja a
csatát, és az volt a korabeli hadijog, hogy kísérje azonnal a
táltoshoz. …meggyógyítani.
Tehát egy ilyen nép, amelynek ilyenek az erkölcsei, mihez kezd egy
Vaskorban?
Ahol, az ilyen tulajdonságokkal minek tűnik? Gyengének. A Vaskorban a
gyengének pusztulás a sorsa.
Tehát az, hogy miért olyan peches és miért olyan lejtmenet a
történelmünk majdnem 1000 éve, ezért van, mert a Vaskor rezgése idegen
tőlünk,  merthogy aranykori nép vagyunk.
A Vaskorban ki nyer? Akik jó harcosok, bátor katonák a csatatéren?
Nem!
Ez a középkorig így volt, de később a dolgok nem a csatában dőltek el,
hanem a tárgyalóasztaloknál, kémkedésben, diplomáciai
körmönfontkodásban, ravaszkodásban. A magyar ebben nem jó!
A magyar az olyan, mondjuk vidéken egy alföldi csárdában, hogy ha
valakinek gondja van a másikkal, azt mondja, gyere ki a csárda elé,
nézz a szemembe és állj ki velem.
Ez a magyar erkölcs nagyjából.
Az aljas módszerek, hogy szemébe mosolygunk, és amikor hátat fordít
bordái közé szúrom a tőrt.
A hízelgés, a zsarolgatás, a diplomácia, a tárgyalgatás – ez a
magyartól idegen.
A területeinket is soha nem a csatában vesztettük el, hanem mindig a
tárgyaló asztaloknál.
Ezért pusztul Magyarország, és ezért ilyen lejtmenet a történelmünk.
Az összes prófécia azt mondja, hogy 2012 után Magyarország újra boldog
lesz.
Nostredámus a 2012 utáni Magyarországról így beszél:
Ó Beáta Pannónia, Ó boldog Magyarország!
Mégis mi az amire konkrétan sor kerülhet? Ehhez meg kell néznünk, hogy
az egyes világkorszakok hogyan tagolódnak.
A világkorszakokon belül vannak ún. paradigmák, ezek az uralkodó
eszmék, áramlatok, irányzatok, az adott világkorszakon belül egyes
területeken dominálnak.
Például a középkorban a feudalizmus volt Európában az a paradigma, az
az általánosan elfogadott módszer, ideológia, amin berendezkedtek az
európai államok.
Minden paradigmának van egy születése, van egy virágkora, amikor a
legerősebb, s aztán elkezd hanyatlani, gyengül-gyengül-gyengül, és jön
egy új paradigma, amit az emberek úgy látnak, hogy ez jobb lesz. S
akkor az előző elpusztul és jön az új. Ami a helyébe lép. Ezt úgy
hívjuk, hogy paradigma váltás.
Egy világkorszakon belül több paradigmaváltás szokott lenni, és mit
gondoltok, hogy egy régi paradigma, amikor jön egy új, azt mondja,
hogy rendben van fiúk, szépen átadom a stafétát?
Természetesen nem, az előző a kivénhedt paradigma vassal-vérrel,
háborúkkal, gyilkolással megpróbálja megakadályozni az újnak a
jövetelét. Erre borzasztó egyszerű példa a középkori
parasztlázadások.
Már jött volna egy új, ami a feudalizmust meghaladta, de a feudalizmus
még erős volt, ezért verték le például nálunk is a Dózsa féle
parasztlázadást. Elég erős volt még az öreg paradigma, hogy az újnak
az orrára koppintson, hogy bocsi, de még erős vagyok.
Aztán amikor már eléggé kivénhedt lett az előző paradigma, akkor jött
a francia forradalom és győzött.
Azért tudott győzni, mert már jönnie kellett az újnak.
A hagyományok azt mondják, hogy a Vaskoron belül – kr.e.3000-ben
kezdődött, 5000 évig tart – egész pontosan 2012-ig.
A Vaskor delelője durván 0-ban, azaz Jézus születése idején történt.
És a középkor, újkor, legújabb kor, az már a Vaskor vénülése, és végig
paradigmák vannak, mindegyiknek van egy születése, egy csúcspontja, és
halála és jön a következő.
2012 azért érdekes, mert nem csak egy paradigma szűnik meg, hanem vele
együtt egy világkorszak is.
Tehát dupla a változás Magyarországon és a világon, paradigmaváltás és
világkorszakváltás is.
Az, hogy melyik világkorszak szűnik meg, azt már tudjuk, a Vaskor. És
mi lesz helyette: azt is tudjuk, Aranykor. De melyik paradigma szűnik
meg?
A feudalizmusban a fő értékmérő a földtulajdonlás volt. Akkor erős
valaki, ha birtokol földet, ha nincs neki, akkor alul marad. A
feudalizmus gyakorlatilag földet, birtokot jelent. A feudalizmusban,
ha van nemesi címed, akkor vagy valaki, ha nincs akkor a korabeli jog
szerint része vagy a birtoknak, azaz egy dolog, mint egy tárgy olyan,
mint a kapa vagy a vasvilla, hozzátartozol a földhöz, egy eszköz vagy,
ami arra való, hogy azt művelje, de semmi jogaid nincsenek, csak
kötelességeid, hogy dolgozz.
Nyilvánvaló, hogy ez hová vezetett, vagy hogyan működött Európában,
gondolom mindenki hallott az éhínségekről, a járványokról. Az
iszonyatos kegyetlenséggel zajló szabadságharc leverésekről, 1514-ben
Dózsa idejében a vezetőket szadista módon pusztítják el, kb. 75.000
magyar lázadót abban az évben kivégeznek.
Utána jött a tripartitum a Werbőczy törvénykönyv, 1715-ben, amely
bosszúból a következőt mondta ki:
Magyarországon a magyarok nemzetének a tagja: a nemesség, a papság, és
a városok. Ezen kívül a következő mondat szerepel a Tripartitumban:
Minthogy a paraszt, jobbágy nem a nemzet tagja, ezért a magyarság jogi
soraiból mindörökre kitaszíttatik.
Ez annyit jelent, hogy nem volt színmagyar valaki, ha nem nemes, jogi
értelemben véve ebben az esetben nem magyar és nem a nemzet tagja.
Ez egy döbbenetes dolog, ha belegondolunk.
Kossuth és Petőfi pontosan ezért harcoltak, mert 1848-ban azt akarják,
hogy a magyar nemzet része legyen mindenki, aki magát magyarnak
vallja. Ilyen egyszerű.
Tény és való, hogy amikor zárul a feudalizmus és gyakorlatilag
Magyarországon tényleg lehet látni, hogy Kossuthtal zárul, mert
megszűnik a jogfosztottsága a jobbágyoknak, csakhogy ezután meg mi
lesz az értékmérő?
Eddig akkor számítottál embernek, ha van földed, egyébként jogfosztott
vagy.
Azt hitték szegény francia forradalom-csinálók is, hogy azzal, hogy
kisöprik a grófok, bárók uralmát, ezzel szebbet, jobbat,
igazságosabbat csinálnak, persze egy frászt, mert helyette jött a
bankok uralma.
Ugyanis a feudalizmus kisöprésével, a kapitalizmus veszi át a
szerepét, helyét Európában. Innentől kezdve, az nem lesz olyan nagy
probléma, ha nincsen földed, de ha nincsen pénzed, akkor már nem vagy
ember.
Innentől kezdve nem a föld lesz az értékmérő, hanem a pénz. És akik
ismerik a kapitalizmus történetét, az újkor történetét, és olvastatok
Dickenst, akkor tudjátok, hogy mennyivel emberségesebb, humánusabb a
nagytőkések uralma, mint a grófoké, nagyuraké? Vajon melyik és
mennyiben? Emberségesebb szerintünk?
Melyik az egy fokkal emberségesebb berendezkedés, a feudalizmus vagy a
kapitalizms?
Ezt nyilván az áldozatok száma arányában lehetne megmondani, a
feudalizmusnak irdatlan sok áldozata van, sorolhatjuk nemcsak a
parasztlázadásoknál kivégzett sok-sok embert, de a járványokban
meghalt összes embert, az is ennek a berendezkedésnek az áldozata,
vagy az éhínségben meghalt gyermekeket, vagy az emiatt elhajtott
magzatokat stb.
Milliókra rúghat a feudalizmus európai áldozatainak a száma, de egy
demográfus egyszer kiszámította, hogy a kapitalizmusé kb. tízszer
annyi.
Tehát a kapitalizmus kegyetlenebb, embertelenebb és olyan szempontból
még rosszabb is, mert a feudalizmusban akármilyen szörnyű elnyomás
volt, az embereket, még az elnyomottakat is, valamennyire a hit, még
akkor is, ha az egyházi hit. Tudjuk, hogy az egyház ugyanolyan elnyomó
volt, de mégis valamilyen Istenhittel, valami kis remény-valamivel
ellátta, szegény jobbágy, ha nem is remélhetett egy életen át
semmiben, de ha más nem, akkor egy kicsit adott nekik vigasztalást.
A mennyországban, ha jámbor és jó lélek és sokat imádkoznak, majd neki
is szebb lesz, meg jobb lesz az angyalok között.
A kapitalizmus együtt jár a materializmus és az ateizmus
elterjedésével, magyarán míg a feudalizmusban mégis ott volt
valamiféle Istenhit, addig az újkori kapitalizmus azon kívül, hogy
elterjeszti a pénz és a tőke legbarbárabb uralmát a Földön, ateista.
A kapitalizmus császárai sem nézték el enyhébben, ha valaki a rezsiműk
ellen felkelt, – mint ahogy annak idején a nagyurak – ha lehet, még
kegyetlenebbül és még arrogánsabban viselkedtek.
Mit lehet látni? Hogy míg a feudalizmusban visszatartotta az urakat a
zsarnokságtól valamennyire az Istenhit – a legtöbb országban így is
volt. Azt ajánlották pl. a templomban, misén, vagy hittanórán az úrnak
születőknek, hogy “Légy kegyes a szolgáiddal, hogy a Mennyországba
beléphess”.
Tudom, hogy ez nem sokat ért, de valamennyire az erkölcsi tanítás
megvolt.
Nem azt tanították a papok az uraknak, hogy öld meg a jobbágyaidat,
mert az nem ember, hanem akármennyire is jogfosztottak voltak, egy
igazán erkölcsösnek számító nagyúr a korban nem viselkedett brutálisan
a szolgáival. Ez volt az elvárás. Más kérdés, hogy mindenki úgy
viselkedett, ahogy akart.
De a kapitalizmusban az a borzalmas, hogy itt már nem is mondják, hogy
a kizsákmányolást ne vidd odáig, hogy az a nyomorult munkás
belepusztuljon.
A kapitalizmusnak nincs Istenhite. Ekkor jelenik meg Darwin a majom-
elmélettel. És ekkor mondják ki különböző fórumokon, hogy nincs Isten.
Tehát, ha nincs Isten, senki nem ellenőriz bennünket, ergo azt
csinálunk, amit akarunk.
Gyakorlatilag az istentelenséget a kapitalizmus vezeti be Európában,
és ami a legdöbbenetesebb, hogy a 19. század végére, a 20. század
elejére a kapitalizmus már enyhén szólva is dögrováson volt,
haldoklott, vonaglott, millió válságtünetet látunk.
… Tehát … látszik, hogy az utolsó előtti paradigma váltásnál vagyunk,
és mit látunk a 20. században?
Mitől embertelen a kapitalizmus? Magyarországra a kapitalizmus mikor
érkezik? Durván Tisza Kálmán idejében. Nagyjából az 1870-80-as évek,
amikor Mo-ra megérkezik ez a tőkés berendezkedés és mi is átvesszük,
annak minden förtelmével együtt.
Mo-on rögtön a legdurvább elnyomás kezdődik, innentől kezdve kettős
elnyomás.
Mert nálunk a feudalizmus sem törlődik ki rendesen, annak megmaradnak
a kis csonkjai. Vidéken még mindég a nagybirtok nyomja el az
embereket, a városokban meg már a tőkés.
Innentől azt látjuk, hogy Mo gőzerővel rohan a pusztulása felé és
rohan Trianon felé, mert gyakorlatilag, ha már Trianonnál tartunk,
igazából mi okozza Trianont?
Szokták tőlem kérdezni; hogy létezik az, hogy mi szívtuk meg legjobban
a versailles-i békéket, és miért minket büntetnek meg a legdurvábban,
amikor: 1. nem mi kezdtük a háborút, nem mi lőttük le Szarajevóban a
trónörököst, 2. úgy büntettek meg bennünket, mintha mi a Habsburgok
egyenrangú partnere lennénk, és velük lettünk volna a háborúban és
mivel a Habsburgok vesztettek, ezért mi is vesztettünk.
Elfeledkeztek Trianonban arról, hogy mi is elnyomottak voltunk a
Habsburgok uralma alatt?
Magyarán, az a szegény magyar katona, akit kivezényeltek a Doberdóhoz
vagy a Piavéhez, vagy Galíciába, K-und-K egyenruhába beöltöztetve,
azért a császárért harcolt, aki 1849-ben gyakorlatilag a 13 aradi
vértanút a vérpadra küldi, és szétveri a Szabadságharcunkat.
Magyarán, mi kényszerből harcoltunk a Habsburgok mellett és mégis úgy
lettünk megbüntetve, mintha mi csatlósok lennénk, nem pedig
elnyomottak.
Hogy ez miért volt, tudja-e valaki? – Most ez egy apró példa, hogy a
Vaskorban az aranykori népek milyen esetlenek. Miért? Mert a
Vaskorban, a vaskori népek ügyesek.
Azért volt Trianonban ez a döntés ilyen, mert addigra Mo-on – biztos
hallottátok – meggyilkolták Tisza Istvánt, a háborúban aktuális
miniszterelnököt, és jött a Károlyi-féle, aztán a Tanácsköztársaság-
féle verzió, és gyakorlatilag a Tanácsköztársaság jegyében mindent
elkövettek Mo. kommunista vezetői, hogy külföldön a lehető legrosszabb
hírünket keltsék, és a lehető legrosszabb hírben tüntessenek fel
bennünket.
Talán hallottátok a Károlyi kormányba tartozó hadügyminiszternek az
utasítását, amikor még ment kint a front, még győzhettünk is volna,
akármilyen nehéz áldozatokkal is, de az illető külügyminiszter azt
mondta: “Nem akarok többé magyar katonát látni.”
Ezek után oké, hogy elvesztettük, természetes, hiszen ha a hátország
felbomlik, akkor nem lehet győzni, de a tetejében, azok mentek ki
tárgyalni a franciákkal, a győztesekkel, akik Mo-ot – írd és mond –
gyűlölték, utálták. Mert mint kommunisták, ellenérdekeltek voltak
abban, hogy az általuk új Mo-nak nevezett gyűlöletes Mo jól jöjjön ki
a tárgyalásból.
Olyanok képviseltek magyar színekben magyarként Trianonban, akik
ellene voltak Mo-nak és arra mentek rá, hogy minél rosszabbul járjunk.
Döbbenetes, de így van.
Kun Béla, tehát a Tanácsköztársasági kormány tagja, Gyulafehérváron a
román nacionalisták gyűlésekor mondja: “Erdélyt meg kell szerezni, a
magyarok zsarnokok, függetlenedjünk”.
Azt mondják, hogy a magyar Tanácsköztársaság követei, kimentek erre a
Gyulafehérvári konferenciára és mintha kellett volna még jobban
buzdítani, buzdították a román nacionalistákat, ottani
forradalmárokat, hogy – szó szerint – “Ne Erdélyig vonuljatok,
Debrecenig, mert az addig legalább a tiétek.”
Tehát lehet azon panaszkodni, hogy a KisAntant hogyan viselkedett
akkoriban, de nem tudott volna úgy viselkedni, ha nem tüzelik
Budapestről.
Mindezt minek köszönhetjük? Miért tudott a Tanácsköztársaság hatalomra
jutni?
Azért, mert ekkor már a feudalizmus és a kapitalizmus együtt
fojtogatta vidéken és a nagyvárosban a kisembert. Kun Bélának egy fél
követője nem lett volna, ha a magyar urak, ill. tőkések nem olyan
rövidlátók és nem hajszolják bele az egyszeri magyar munkást a
bolsevizmus karjaiba.
Nem tudok akkor haragudni a derék magyar városi munkásra, hogy belép a
kommunista pártba, mert egészen egyszerűen ebben az időben, a
hivatalos Mo a saját magyar kisembereivel nem foglalkozott.
Éppen ezért lehet utálni a Tanácsköztársaságot, de egy követ nem lehet
vetni azokra az emberekre, akik kilátástalanságból, mivel a magyar
kormány a magyar tőkést védte, a munkás egyedül volt.
Persze, hogy oda ment ahol azt hallotta, hogy megdöntjük a
kapitalizmust.
Tegyük hozzá, hogy más kérdés, hogy a kommunistáknak eszük ágában nem
volt megdönteni a kapitalizmust, hiszen ez már pl. a történészek
között köztudott tény, hogy az 1917-es ún. Nagy Októberi Szocialista
forradalmat a Rotschildok pénzelték.
Lenin azért járt Svájcba, mert ott vette át azokat az összegeket,
támogatásokat, még fegyvert is, amint kiderült, hogy a szálak a
legnagyobb bankházakhoz vezettek, ők finanszírozták a cár
megbuktatását, ill. Leninék győzelmét.
Tehát, döbbenetes, de a kommunistákat is a kapitalizmus juttatja
hatalomra a legtöbb országban, hogy miért, azt most nem tudom itt
elmesélni, de annyit mindenképpen lássatok a dologból, hogy a
kapitalizmusnak a 20. században már el kellett volna tűnnie, mert
elfáradt.
Már mindenhonnan támadták, próbálták támadni így-úgy, jobbról-balról
és mit látunk? Eltűnik? Nem!
Sőt most is van. Sőt rosszabb lett, mint volt.
Ezt látjuk.
A Vaskor utolsó paradigmája a nihilizmus. A nihil szó jelentése:
Semmi. Ez a semmi kultusza.
Azt mondják, valahányszor kivénhed egy Vaskor a világban, az utolsó
“isten”, akit bálványoznak és hódolnak neki az emberek, az a Semmi.
A nihil. Mondhatnánk, hogy ez hülyeség, hisz jelen kor éppen a pénzt
bálványozza – azt is, ez igaz – de a nihilizmus, tudjátok mire utal?
Mert pár évtizeddel ezelőttig, akármennyire rosszak is a vaskoros
ideák, de mégis ideológiák.
Mégis valami rendszer, mégis valami elképzelés.
Bármennyire taszító ateista és nemzettagadó ideológia a marxizmus, de
mégis, ha belegondolok egy marxistával vitatkoznom azért nem olyan
vészes, mert legalább van álláspontja. Legalább hisz valamiben.
Legalább van értékrendje, ha az számomra torz is. De egy létező
valami, amiben ő hisz.
A nihilista, az a Vaskor utolsó embere, onnan ismered meg, hogy nem
rossz eszmékben hisz, hanem egyáltalán nem hisz semmiben.
Hogyan tudunk vitázni egy olyan emberrel, akihez odamegyek, azt
mondom, hogy “Én Istenhívő vagyok, és Te? Beszélgessünk a dologról!”.
Nem azt fogja válaszolni, hogy én ateista vagyok, nem hiszek Istenben
– ez egy normális válasz – hanem azt fogja mondani – Nem érdekel a
kérdés. Nem az én dolgom. Fütyülök rá!
A Nihilizmus, az a “Kit érdekel?” filozófiája, a kapitalizmus utolsó
évtizedeiben nihilizmusba torkollik minden országban, Mo-on is ezt
látjuk.
’89 óta tudjuk, hogy összeomlott a bolsevizmus, mint blokk,
megsemmisült a kommunista Szovjetunió, stb.
Mo-on, mikor 89 előtt voltunk, sokan látták és várták, hogy a
kommunista ideológiának legyen vége.
Erre nem számítottunk, hogy megy az utálatos kommunista diktatúra és
jön helyébe a legalább olyan utálatos tőkés diktatúra!
Nem ezt akartuk – erre mondják, hogy “Anyám én nem ilyen lovat
akartam …”
Nem erre számítottunk, ahogy az oroszok sem. Ott is megdőlt a
Szovjetunió, mi lett helyébe?
Valami jobb? Minimum olyan rossz.
Diktátorok, oligarchák rémuralma. Eszmék helyett pénzuralom. Még
rosszabb.
Magyarországra visszahozták a kapitalizmust. Erre nem számított senki,
hogy az jön vissza.
Amióta Mo-ra visszajött a kapitalizmus, a haldoklását testközelből
látjuk, csakhogy a kapitalizmus ahogy agonizál, egyre pusztítóbb.
10-15 éve ezzel szembesülünk, de ez ellen nem tud senki semmit tenni,
mert maga a rendszer rossz, maga a kapitalizmus rossz, maga a
paradigma rossz.
Ha rozsdás és rohad egy járműnek a gépezete, hiába fényezed a
karosszériát.
Évek óta semmi mást nem látunk, mint a karosszéria fényezését,
ugyanazt a rossz berendezkedést, ugyanazon a fáradt, beteg paradigmán
alapulva cicomázzák hol ilyen színűre, hol olyan színűre, kicsit
fényezik, kicsit maszkírozzák, de az alap ugyanaz marad.
Erre mondja Jézus: “Régi tömlőbe újbort tölteni nem lehet” A régi
tömlő szagát átveszi a friss bor is.
Ez történik évek óta. Ez az oka hogy Mo-t nem tudja senki
meggyógyítani.
A kereteket széttörni senkinek sincs bátorsága, ahhoz paradigmaváltás
kell.
Ezt látjuk, hogy az egész világon tombol az utolsó világkép, a
nihilizmus. Hiszen ez amellett, hogy a semmi kultusza, az alapja a
nihilizmus rendszerének: Ne higgy semmiben, ne foglalkozz semmivel,
éld az életed, élj a mának.
Egyél, igyál, fogyassz, szórakozz, te vagy a lényeg, ne törődj mással.
Ne legyél tekintettel másokra.
Ne legyél udvarias, a nihilizmusban, ahogy a kapitalizmusban is a
vaskor végén, hülyének nézik azt, aki még hisz olyanokban, hogy
lovagiasság, becsület, igazság, szerénység, hazaszeretet.
Ha ilyen értékekben hiszel, akkor otromba, konzervatív, vaskalapos,
divatjamúlt, ósdi alaknak fognak téged jobb esetben bélyegezni,
rosszabb esetben kötözni való őrültnek.
A nihilizmus lényege: Ne törődj semmivel, mert nincs semmi, nincs a
halál után semmi stb.
Nyilván, hogy a nihilizmus boldogtalanná teszi az embereket. Tud az
ember hit nélkül élni? És szeretet nélkül? Vegetálni tud, zombi léte
van. Ezért látunk magunk körül zombikat, a nyugati társadalmak összes
városában.
Szoktak panaszkodni, hogy a fiataljaink miért olyan kiégettek? Miért
nem lelkesednek nagy eszményekért?
Miért van az, hogy a többségük droghoz, alkoholhoz, vagy extrém
sportokhoz, vagy extrém bármihez fordul, csakhogy egy kicsit pörögjön
a szíve, mert különben egy nagy punnyadás és unalom az egész élete.
Miért van az, hogy mindezekkel a válságtünetekkel a fiatalok
érdektelenek, kiégettek, udvariatlanok, pimaszak, nem tisztelnek
semmit, az idősek reménytelenek, fáradtak, szomorúak. Munka nincs,
részben túltermelés van, részben termelési válság van. Eszmebeli
válság van, az emberek többsége nem hisz semmiben.
Aki meg mégis szeretne, az különböző csaló szekták karmaiba kerül.
Miért van az, hogy ezzel mindenhol szembesülünk. Ez a nihilizmusnak az
összes létező kortünete, kór -tünete.
2010-ben tartottam egy előadást, hisz mindenki kérdezett, hogy mi lesz
2011-12-ben Mo-on?
Jobb lesz egy kicsit? – kérdezték. Én azt válaszoltam igaz lelkemre,
és részben vallástörténészi, részben filozófusi mivoltomra hallgatva,
hogy a haldokló, vonagló, fájdalomtól üvöltő betegnek adnak egy picike
morfiumot, és nagyon picike kis írt a sebeire, amitől az egy rövid
időre jobban érzi magát, de gyakorlatilag a fő probléma, a betegség
nem tűnik el.
Amíg a Vaskor nem szenved ki, addig Mo beteg lesz. Mert a magyar
társadalom azért is beteg, mert a Vaskort egyébként sem bírta, mert
Aranykori nép, plusz, most még a Vaskor is beteg lett.
Most a Vaskor a maga agóniájával megfertőzi Mo-ot, holott Mo pusztán
már a Vaskortól beteg volt. Triplán vagyunk betegek gyakorlatilag.
Ezért én azt mondtam, 2011-re, hogy fájdalomcsillapítástól eltekintve
ne várjunk mást, mert 2012-ig nem lehet mást várni.
És mit várhatunk a jövőtől? A jóslatok szerint a következőt:
Magyarországon spirituális ébredés fog zajlani. A jóslatok szerint
Nimród népe ébred fel legelőször, ők térnek vissza legfeltűnőbben az
ősi hagyományokhoz, az egykori Aranykor tanításaihoz.
Én elég sok országot ismerek, de az ezoterikus mozgalom (klubok,
fesztiválok, csoportok, stb.), jó tudom létrejött a dolognak a
hátulütője az ezobiznisz is, meg a csalók, sarlatánok piaca is, de
azért mégis van egy ezoterikus világ. Csomó ember, aki ebben hisz, aki
ezt gyakorolja, könyveket olvas, tanít.
Tehát a jelenlegi ezoterikus ébredésből a magyarok veszik ki legjobban
a részüket.
Nagyon beszédes szám, hogy világszerte volt az a kérdőív az Isten
hitről … a reinkarnációt igaznak elfogadók legmagasabb arányszáma,
hármat lehet találni -Indiában? Nem, Magyarországon.
Többen hisznek a létszámarányhoz képest a reinkarnációban itt, mint a
hinduk között. Ez azért jelent valamit!
A táltos magyarok hagyományaihoz visszatérés, jurta táborok, ill.
táltos találkozókon át, fesztiválokig.
Igen, más országokban is megfigyelhető, hogy nyúlnak vissza a
hagyományokhoz, mert már nem bírják a nihilt. Elfáradtak, meg már
betegek. Pszichotikus az egész nyugati társadalom.
Nem véletlen, hogy Dániában viking felvonulásokat rendeznek. Nem
véletlen, hogy lehetett olvasni a hírt, hogy athéni görög fiatalok
megalapították a Zeusznak és Hérának áldozó csoportot, azzal, hogy
hozzuk vissza az ókori görög vallást. És újra imádjuk Afroditét,
Hermészt, meg Zeuszt.
Tehát mindenki menekül vissza a régi Aranykor hagyományaihoz, de jól
lehet látni, hogy ez Mo-on a legfeltűnőbb.
Mi szenvedtük meg legjobban a Vaskort, minket fosztott ki legjobban a
Vaskor, mi kerültünk a Vaskortól legjobban padlóra, mert valaha Európa
színe-virága voltunk és Ázsia urai … szkítákként, avarokként,
harcosokként.
Kb 200 éve mi vagyunk Európa ún. beteg embere és most látjuk Mo-ot
újra ébredni, készülődni, de nem a politikában, hanem a
spiritualitásban.
Ez is mutatja, hogy az új Aranykort nem egy újabb politikai irányzat
nevében kell elhozni vagy megteremteni, mert az új Aranykornak
egyszerűen mi lesz a világnézeti, ideológiai alapja? Az ősi
hagyományok! Minden országban.
Ezt fogjuk tapasztalni jövőre és az elkövetkező években, hogy Mo-on
egyre jobban élednek az ősi hagyományok, egyre jobban tisztelik a
vallási tanításokat, egyre többen hordanak olyan ruhát, egyre többen
adnak ősmagyar nevet a gyerekeknek.
Egyre többen nevelik a gyermekeiket, nemcsak hogy nemzet tudatosra,
szembe menve a globalizáció áramlatával, mert a globalizáció is a
nihilizmus része.
Mert a nihilizmus azt mondja, hogy nem kell család, nem kell Isten,
nem kell semmi. És nemzet sem.
Keveredjünk össze, legyen egy ilyen egyen-homosapiens, aki a végén azt
sem tudja, hogy ő ki-mi? Anyját nem ismeri, mert klón, stb-stb. Népe
nincs, valami keveréknyelvet zagyvál, hagyományai nincsenek.
A vaskori hatalom ezt szeretné, egy ilyen arctalan masszát, amiben
nincsenek népek, nincsenek egyéniségek.
Jaj az egyéniségnek, a vaskorban jelenleg is, a modern világban azt
hangoztatják ugyan, hogy… légy önmagad! Valósítsd meg magad. Aha,
persze, azért, hogy konformizálódva a többivel kíméletlenül elfojtsa a
személyiségedet ez a világ.
Ez nem szabadság, amit kínál ez a modern kor. Ez részben szabadosság,
részben látszat szabadságra épülő ugyanolyan csontkemény diktatúra,
mint amilyen az utált 20. századi diktatúrák voltak.
Lehet fújolni a 20. századbeli diktatúrákat, oké, véresek is voltak,
meg ráadásul az embernek forr a vére, hogy mi az, hogy fentről mondják
meg, hogy mit csinálok, de az, ami utána következett ez a
liberalizmusnak és kapitalizmusnak nevezett izé, aminek az alapja az
ún. parlamentális demokrácia, hozott ez nekünk szabadságot?
Szabadabbak lettünk? Semmivel! Elhozta a szabadság illúzióját! Hogy
nagyon azt csinálunk, amit akarunk! Aha, persze, ameddig a pénztárcánk
hagyja.
Szabadok vagyunk így? Abszolút nem!
Eddig az ideológia tartotta azt a pórázt, aminek a végén mi voltunk a
kutya, most a tőke tartja ugyanazt a pórázt.
Csöbörből vödörbe kerültünk. És ez ellen a kettős szorítás ellen lázad
fel csendesen szellemi színvonalon a magyar. Úgy, hogy a nihilizmussal
hogyan fordul szembe? Hogy akármit dobál a nihilista uralmat védő
rendőrre? Nem.
Úgy fordul szembe, hogy a gyermekére rászól, ha nem viselkedik jól egy
étteremben, vagy ha egy néni áll a buszon és szól a serdülő
gyermekének az aranykori anya, hogy adja át a helyet, és a gyerek
rögtön ugrik és széles mosollyal az arcán adja át a helyet a néninek.
Ezek nevelés dolgai. Igenis lehet neveléssel jobbá tenni az embert. A
mai kornak részben az adja az iszonyatos betegségét, hogy nem
nevelnek.
Az utolsó kis jogait is kiszedték a pedagógusoknak, hogy neveljen és a
szülőnek is.
Pedig bolondok, pont az a nyomorult gyerek lesz boldogtalan amiatt,
hogy nem kap korlátokat. A korlátlan szabadság nem felszabadít, hanem
megnyomorít. Ezt nemcsak az tudja, aki foglalkozik ideológia
történettel és filozófiával mint én, de az is tudja, hogy ha például
kiállítanak téged akármilyen nagyváros közepébe, ahol nincs egy ember
sem, … volt egyszer egy sci-fi vízió, hogy volt egyszer egy
atomrobbantás, elpusztította az embereket, de a nagyvárosok úgy
maradtak, utolsó pillanatban még a boltok nyitva, mindenki ebédelni
sietett volna, főtt az ebéd és egy ember maradt életben, valahogy őt
nem érte a sugárzás. Pont erről szól ez a regény, kicsit ilyen Orvell-
i látomásszerűen, hogy hirtelen mi szakadt emberünkre? A korlátlan,
totális szabadság. Bement a Vatikánba beülhetett a pápa trónjába … a
fejére húzhatta, bement a Wall Street-re kiszedte a dollármilliókat a
fiókokból és teletömte a zsebét, leemelt egy márkás öltönyt a boltban
– életében  nem volt pénze ilyesmire – tele ette magát olyan
dolgokkal, amíg addig ilyesmikkel nem is találkozott, stb.
És emberünk boldog lett? Nem!  Borzalmasan boldogtalan.
Tehát, ha a gyerekeket úgy nevelik, hogy mindent szabad, az nemcsak a
többiekre káros, hanem magát a gyermeket is iszonyatosan boldogtalanná
teszi.
Ezek a dolgok apróknak tűnnek, de az előttünk álló ébredésnek a részei
lesznek. Új világ fog születni, és új típusú Magyarország. Ez lassú
folyamat lesz, de efelé tendálunk.
Az új típusú Mo-on valószínű az őshagyományhoz való visszafordulás még
erőteljesebb lehet. Ami nem csoda, hisz évszázadokon keresztül vérbe
fojtották, valljuk be. Elemi erővel tör föl és ez tökéletesen
érthető.
Vissza fognak térni a spirituális képességek, egyre többen kapnak égi
üzeneteket, egyre többen lesznek vegetáriánusok vagy éppen fényevők,
egyre többen fordulnak a mágiához, misztikához, alkímiához, egyre
többen gyakorolnak jógát, vagy más beavatási irányzatokat.
A társadalom megváltozik, előbb utóbb új berendezkedés születik. A
jóslatok azt mondják, hogy többé nem a tőke határozza meg hogy hol a
helyed. Nem lehet majd többé meggazdagodni korlátlanul más rovására,
és nem lehet – törvények biztosítják majd, hogy ne szegényedj el
véglegesen.
Egy társadalomban az erőforrások – kaja, víz, levegő, áram stb. – nem
korlátlanul áll rendelkezésre. Azt mondani, hogy ebből mindenki
korlátlanul vehet, az gyakorlatilag annyit jelent, hogy szentesítjük
az erőszakosok és a pimaszok uralmát.
Ezt én például gyermekkoromban az óvodában láttam, hogy – mindig azt
szoktam mondani – a be nem avatkozó állam és a teljes liberalizmus, az
hasonlít egy olyan óvodás csoporthoz, ahol kitesznek az asztalra egy
nagy tálca süteményt, tegyük fel, hogy ugyanannyi sütemény van ahány
gyerek, és az óvónő félreáll vagy kimegy a szobából, és csak annyit
mond: vegyetek. Mi lesz a dologból? Az, hogy a gyerekek hada
megrohamozza az asztalt, lesznek olyanok, akik gyorsabbak, előbb
odaérnek, lesz olyan, aki kicsit sutább, ő lemarad, és lesz olyan, aki
amikor a másik nyúl a sajátjáért, elüti a kezét és kitépi a másikéból
– ez az enyém. S ebből az fog következni, hogy valakinél 5 sütemény
lesz, valakinél nulla. Mert nincs több sütemény.
És a liberalizmus és maga a kapitalizmus berendezkedése is ilyen. Azt,
aki elvette a gyengébbtől a sütit, nem megbünteti, hanem azt mondja,
hogy jó fej vagy, ügyes vagy, menő vagy.
Aki meg ott áll süti nélkül, arra meg azt mondja, hogy lúzer, béna,
pancser. Megérdemled a szegénységet.
Mert a kapitalizmus végtelenül cinikus. Nem elég, hogy kifoszt, de
miután totál kifosztott, jót röhög rajtad, hogy hagytad magad
kifosztani, úgy kell neked.
Abba bele sem gondolnak, hogy az, aki félrelöki a másikat, sem nem
okosabb, nem tehetségesebb … Nem azon múlik a kapitalizmusban, hogy ki
gazdagodik meg, hogy ki okosabb, mert akkor a tanárok keresnének a
legjobban, hanem azon, hogy kiben mennyi erkölcsi gátlás van.
Hiszen a süti példa esetén se az a gyerek szerzi meg a több süteményt,
aki okosabb és már tud olvasni, hanem az, akiben kódolva van az, hogy
félrelököm könyékkel, vagy hasba vágom a másikat.
Bocsánat, de ez nem mindenkibe van kódolva. Most azért, mert benned ez
zsigerileg nincs?
Bennem zsigerileg az van, hogy előreengedem, hogy ha pl. valaki siet.
Az Aranykorban, az új világban többé nem lesz ilyen!
Azt mondják, hogy erre való a társadalom. A közösség az ún. óvónéni,
ha úgy akarja, hogy ha valaki úgy akarná, hogy a másoknak ne jusson
süti, akkor, ha nem is csap rá a kezére, mert akkor az diktatúra,
hanem figyelmezteti, és ha kell, akkor kiveszi a kezéből a már
ellopott és a másik kezéből kitépett plusz sütit, és azt mondja, hogy
nem jutott X-nek vagy Y-nak. Ilyen a jó állam.
Ma ezt tiltják.
Ez most csak allegória volt, de a mai pedagógiában az az irányelv,
hogyha csúfolnak egy csendesebb, félénkebb vagy udvariasabb gyereket a
pimaszabbak, akik otthon is ezt hallják, hogy szabad mást sértegetni –
az az irányelv, hogy az oktató ne szóljon bele, majd elintézik egymás
között.
Ez tisztára a kapitalizmusnak a pici piaci modellje, hogy az állam nem
szól bele, ha valaki többet harácsol mint kéne, hanem azt mondja, hogy
majd a piac elrendezi.
Ez 2012-től lassan-lassan megszűnik, Magyarországon fog először
megszűnni, minket másol majd más társadalom, de igazából a
Szentháromsága az új Aranykornak a következő lesz:
Istenhit – visszafordulás az ősi tanításokhoz, felismerése annak, hogy
nem a földi gyönyörök tesznek boldoggá, hanem az Isteni erő, a tudás,
a hozzá való kapcsolódás, az ő végtelen jóságának a megtapasztalása.
Az egyházak össze fognak omlani, ugyanis ők jelen pillanatban, az
Istenhez való visszavezető utat nem mutatják meg, mert telerakják
hierarchiával.
Nincs szükség és nem lesz szükség az új világban közvetítőkre,
gurukra, papokra, beavatottakra, médiumokra, akármikre, hogy téged
bekapcsoljon Istenhez.
Mert ez a te magánügyed és a szívedben zajlik le a folyamat. Nem kell
semmiféle szervezet, vagy hierarchia ahhoz, hogy Istennel kapcsolatot
teremts, ezért az egyházak feltehetően összeomlanak – ezt minden
szentirat jósolja.
Ugyanakkor minden társadalomban domináns lesz az Istenhit és
természetes lesz, nem kell majd sulykolni.
Az Aranykor felébreszti mindenkiben a vágyat a fény felé, Isten felé,
és nem lesz szükség ilyen badarságokra, hogy kötelező hittan.
Ez amúgy sem elfogadható, amúgy sem aranykori megoldás.
Ami kötelező, az nem szívből jön. Olyan lesz, mint a kötelező
olvasmány, hogy mindenki utálni fogja, és kibújik alóla.
Mi az, hogy kötelező hit? Értelmetlen, – fából-vaskarika , a hit az
csak spontán jöhet létre.
Még akkor is, ha oké a kisgyermeket, akit vezetni kell – jó ez még
elfogadható érvelés – de az meg nem fogadható el, hogy akkor melyik
vallás alapján?
Az is probléma lehet, hogy kötelező Biblia óra. És a Bibliát ki írta?
Ezt is ők írták! És hiteles, ami benne áll?
Mit fog tanulni abból az a gyerek? Mert nem csak Jézus, meg nem csak
az Ószövetség van a Bibliában.
Biztos, hogy a magyar gyereknek olyan történet fog kelleni erkölcsi
okulásul, hogy egy tál lencséért hogy lehet becsapni a testvéremet? És
elszedni tőle az első szülötti jogot? És még sorolhatnánk a példákat.
Tehát nem értek egyet semmiféle hittannal meg Biblia órával.
Hozzáteszem, maximum a gnoszticizmus alapján lehetne, de azt meg eleve
nem lehet kötelezővé tenni, mert a gnózis filozófiája, kizárja a
kötelezőséget. Ahogy hierarchia sincs.
Ezért nehéz kérdés, hogy hogyan lehet a magyarokat, a magyar
társadalmat az Istenhit felé irányítani.
Én azt mondom, hogy nem kell irányítani. Irányítja őt a Vaskor vége és
az Aranykor eljövetele maga.
Elég az Aranykor inspirációnak, hogy egyre többen fordulnak Isten
felé.
A másik nagyon fontos átalakulás lesz: Egyértelműen a globalizáció
összeomlik. A globalizmusban egyre kevésbé fognak hinni, ez
világszerte tendencia. Lásd, már most sem sokan hisznek az
egyenvilágban és a nemzet nélküli Európában.
Copyright by Merkel asszony: ” A multi-kulturalizmusnak befellegzett.”
És ezt nem ő állapítja meg először.
Ez egy jó kis diagnózis, nem azért van, mert a csúnya radikálisok ezt
akarják, hanem azért van, mert az ún. multi kulturalizmus, ez egy szép
fogalom, ez a sokszínűség, csak ha a globalizációt takarom vele, és
egy összemosási szándékkal, hogy összemosom a népek hagyományát, akkor
csődöt fog mondani, mert az Aranykor nem erről szól.
Az Aranykorban, nemhogy nem vesztjük el a nemzeti öntudatot, hanem
megerősítjük. De ezt természetesen nem mások rovására.
Hajlamosak a Vaskor császárai direkt rosszindulatból összemosni az
egészséges nemzeti öntudatot a sovinizmussal. És akkor bélyegezni
mindenkit, ha szereted a hazádat, akkor túlzott nacionalista,
soviniszta stb. vagy.
Ez egy durva csúsztatás! Természetesen az, hogy szeretem a hazámat, az
nem azt jelenti, hogy ebből következően más népeket utálok. Aki úgy
szereti a hazáját, hogy gyűlöl más népeket, az persze, hogy elítélendő
és negatív.
És nem is aranykori. A túlzott nacionalizmus és sovinizmus, az megint
csak vaskori jelenség.
De az egészséges nemzet tudat, nemzeti identitás, gyakorlatilag
ugyanúgy működik, mint hogy attól még, hogyha szeretem az édesanyámat,
az nem azt jelenti, hogy mások édesanyját szidom vagy bántom.
Aki csak úgy tudja szeretni az anyját, hogy mások anyját bántja, az
nem becsületes és nem tisztességes.
De attól még, hogy én az édesanyámat nyilvánvalóan jobban szeretem és
tisztelem, mint bárki édesanyját, – mert hisz mindenkinek a saját
édesanyja a legszentebb – és ez természetes – az nem azt jelenti, hogy
automatikusan utálom mások édesanyját.
Tehát erre kell gondolni, hogy ők azt várják, hogy ugyanannyira
szeressem csak a saját édesanyámat, mint bármelyik édesanyát a
világon? Ez nonszensz! Akkor tépjék ki a gyökér csakrámat.
Azt sugallják, hogy a népemet szeretnem az egészségtelen,  … ilyen-
olyan.
Nyilvánvalóan ez egy perverzió!
Olyan nincs, hogy valaki ne szeresse a saját hazáját, népét, ehhez a
szívünket kell kiszedni, hogy ezt kiszedjék belőlünk.
Az meg – hangsúlyozom – durva csúsztatás és demagógia, hogy csak akkor
vagy haladó ember, ha nincs nemzettudatod, és az, hogy magyar
állampolgár vagy, azt csak egy beírás az útleveledbe.
Könyörgöm, ehhez azt kellene elérniük akkor, hogy csak akkor vagyok jó
ember, ha pl. külföldön vagyok, miután hallottam egy csomó nép
himnuszát, mondjuk az amerikait, az angolt, vagy bármelyiket, és
felcsendül a magyar, akkor ehhez az kéne, hogy ne könnyezzem meg
jobban a magyart, mint mondjuk az amerikait. Ez lehetetlen!
Gyakorlatilag a globalizáció és a népek összemosása, amit finoman
multi-kulturalizmusnak, vagy sokszínű társadalomnak próbálnak becézni,
de nagyon jól tudjuk, hogy mi az igazi cél, hogy meggyengítsék a
nemzetállamokat a tőke előtt!
Ez nem fog működni. És ez 2012-től mindenhol kifakad! A népek
öntudatra ébrednek!
Azt látjuk, hogy nem hogy megyünk errefelé, hogy nincs népe, nincs
vérsége, csak valami kutyulék, hanem mindenhol azt látjuk, hogy igen,
visszatérnek a vérségi tudathoz, igen, visszatérnek az
őshagyományokhoz!
De az Aranykor rezgései miatt, ez már nem a másik nép ellen szól. Ezt
látjuk még.
És a harmadik, amit még mindenhol látunk, Mo-on is: Mit ér az
Istenhit, vagy a hazám iránti elkötelezettség, vagy a nemzeti öntudat,
vagy a magyar szív, ha közben ugyanolyan magyar ember, mint én,
rengeteg magyar éhezik, fázik, nincs pénze, szenved.
Akik pusztán a kapitalista felépítmény nemzeti színűre átmázolásával
akarnak valamit csinálni, azok ezért fognak csődöt mondani.
Azért valljuk be, a kizsákmányolt, elszegényedett, tönkretett
embereknek, ha nem is csak a mély-szegénységet nézzük, a
hajléktalanokat, de elég, ha megnézed a lakótelepi kis-nyugdíjast,
akinek már hó közepén rettegnie kell, hogy mikor kapcsolják ki a
különböző szolgáltatásokat és cekkerekkel állnak sorba a különböző
leértékelt élelmiszerekért!
Olyan emberek, akiknél átlagos dolog az, hogy kb. 13 éves koruk óta
munkaviszonyuk van.
Ledolgoztak a magyar társadalomért, Európáért, a világért, – értem,
érted – egy szorgos életet, lehet, hogy felneveltek akárhány magyar
gyermeket, és dolgoztak, és ezeket az embereket magára hagyjuk!
Ezeknek az embereknek holtra mindegy lesz, hogy az ilyen-olyan
származású tőkés zsákmányolja ki őket, vagy pedig a nemzeti színűre
átmázolt, ne adj Isten – magyar kapitalista. Mindegyik ugyanúgy fáj.
Ezért beteg még mindig Magyarország!
Oké, hogy az Istenhit már talán kezd bimbózni, oké, hogy a
nemzettudatot, eléggé fatengelyes módon, de próbálják… de hol van a
kapitalizmus, egy igazságos elosztó társadalomhoz képest?!
Drága Tanítványok, ezzel az egész kérdéskört befejeztem, egyetlen
dolog van még hátra, hogy megmondjam, hogy mi a konklúziója ennek az
előadásnak:
Annyi, hogy az Aranykor küszöbén Magyarország fog először átesni az
Aranykor tűzkeresztségén.
Nehéz lesz a folyamat, és nem lesz nyugodt folyamat, sok problémára és
fájdalomra lehet számítani mindenhol, Mo-on is.
Olyan lesz, mint egy szülés, szép – mert egy újszülöttet tarthat a
végén az anya a karjaiban – de fáj, vérzik és áldozattal jár. Nehéz? –
Igen.
Ez is ilyen lesz.
Kedves tanítványok, 2012-ben Magyarország és az egész emberiség átlép
a téli napforduló éjfélén, december 21-én – Jézus születésével egy
időben – az Új Világkorszakba, az Aranykorba.
Ezzel egy időben zárul a Vaskor, összeomlik a kapitalizmus és a
nihilizmus alatti karmikus felépítmény.
Ezzel nem azt jelenti, hogy maguk a rendszerek is összeomlanak, de
elkezdenek összeomlani.
Mi virrasztunk, várunk, művelődünk, tanulunk és tanítunk. Ez a dolgunk
egyelőre és nem több.
Kedves Tanítványok az Aranykor legyen mindenkivel! Köszönöm, hogy itt
voltatok.
Az Aranykor eljön magától, Jézus mondta, hogy: “Erőszakkal nem lehet
elhozni a Földre Isten országát”

Nietzsche azt mondja, hogy az Új Világ és az Új Ember kora “Galamb
lábakon fog megérkezni”, – Csendesen.

 

2015 - A Jövő Legendáriuma - Ezoterikus és Üzleti Kalendárium

2015 - Szerelmetes Kalendárium