Rokonaink Kínában

A címben szereplő meghökkentőnek tűnő kérdésre az érdeklődő az egykori Kelet Turkesztánban, a mai Kína nyugati Hszincsiang és Kanszu tartományban találja meg a választ, mégpedig a magyar népzene segítségével.

Egy átlagos magyarországi olvasónak erről a területről legfeljebb a híres turkesztáni dinnye jut at eszébe, pedig ezen a területen él a török nyelvet beszélő ujgur népcsoport, amely a népi kultúra ősi rétegét (népzene, rovásírás, néprajz) és a genetikai kutatások legújabb eredményeit tekintve legközelebb áll a magyar néphez.
Hogyan lehetséges ez?

Az ujgur néphagyomány szerint élt Közép-Ázsiában két testvér 10 ujgur és 9 ujgur.
A kínai Hszincsiang területén élők a 9 ujgur népe (tokuz ujgur), míg a 10 ujgurok azaz az onogurok Európába vándoroltak, ők a magyarok ősei. Mind a két nép hagyománya a hunokat tekinti ősének.

A hunok őshazája a mai Kínához tartozó belső Mongólia, Ordosz vidéke.
A kínai források már i.e. 318 – tól foglalkoznak velük hszing-nu néven.
Királyuk, Modo (kínaiul Mao-tun, i.e.207 – i.e.174), aki állítólag egy fa gyermeke volt, egyesítette a törzseket és Koreától a Kaszpi-tengerig érő birodalmat alkotott, amely tettét meg is üzente a kínai császárnak: “….mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek.” Modo nem más, mint az ujgurok első legendás király Buka khán. Az ujgurok, akiknek őshazája az Ordosz, Tula és Szelenge folyó vidéke, a hun nép, uralkodó törzse volt.

Buka khán testvére, Laor Tekin (kínaiul Lao-klá v. Lao Csang, i.e. 174 – i.e.158) idején az ujgurok egy része délre vonult és megalapították Birbalikot, Ürümcsi ősét (Ürümcsi ma Hszincsiang hárommillió fős fővárosa). Míg az Ordosz vidékén maradottak észak, majd nyugat felé vándoroltak, a déliek, miután megszabadultak az altáji türkök kétszáz éves uralmától és a Talasz folyónál egy véres csata árán legyőzték a kínaiakat, i.sz. 745-ben megalapították az első, kimondottan ujgur államot.
Fővárosuk Ordu Balik (Harbaglan) lett. A kínaiak által hujhónak nevezett ujgurok államát a kirgizek 840-ben megdöntötték.

A déli irányban vonuló ujgurok ezután érkeztek a Tien-san vidékére, ahol áttértek a letelepült életformára, öntözéses gazdálkodást teremtettek, s fokozatosan eltörökösítették az egész Kelet-Turkesztánt.
Belső-Ázsia népei körében páratlanul gazdag kultúrát hoztak létre új országukban.
Korábbi ótürk rovásírásukat (amelyből a középkor végéig fennmaradt magyar rovásírás is származik) elhagyva kifejlesztették az ujgur írást, amely 800 éven át szolgált a mongol és a mandzsu nyelv lejegyzésére is.

Gutenberg találmányát több száz évvel megelőzve már könyvet nyomtattak (Pekingben is volt nyomdájuk).
Többek között 62 féle hangszert készítettek. Több száz neves tudósuk volt. Az egykori magyarokéval rokon sámánista világnézetüket előbb a buddhizmus, majd az iszlám vallás váltotta fel, de a keresztény vallásnak is voltak követői körükben.

A magyarok idegen nyelvű ” hungarian ,ungarisch, vengri, hongrois” megnevezése a török onogur, azaz 10 törzs elnevezésére vezethető vissza.

A kínaiak Belső- Ázsia arisztokráciájának hívták őket; Vang Yen De, a 981 és 984 közötti Ujgur
királyságban tartózkodó kínai nagykövet az alábbiakat jegyezte meg:
“Nagy hatással volt rám a széleskörű civilizáció, amit az Ujgur királyságban tapasztaltam.
Nem lehet leírni a királyság területén épült templomok, kolostorok, falfestmények, szobrok, tornyok, kertek, épületek és paloták szépségét. Az ujgurok mesteri módon készítenek tárgyakat, vázákat és korsókat ezüstből és aranyból. Van, aki úgy véli: Isten csak ezekbe az emberekbe oltotta ezt a tehetséget.”

Országuk négy évszázados fennállásának virágkora a  IX.-X.század volt.
1209-ben kagánjuk kénytelen volt csatlakozni a világhódító Dzsingisz kánhoz. Függetlenségük így elveszett, de megmenekültek a biztos haláltól.
A 840-es kirgiz támadást követően a másik jelentős ujgur csoport Nyugat-Kanszunban lelt menedéket.
Nevezik őket szári (azaz sárga=vezéri kitüntetett) ujguroknak, jugaroknak és yükunknak is.
A magyar Körösi Csoma Sándor, keletkutató, az első tibeti-angol szótár készítője az ő felkutatásukra indult 1819-ben, mert a szári-jugur és a jugur elnevezés mögött, a magyarság ősi elnevezését vélte felfedezni. Ez a csoport a Selyemúttól félrevonulva máig megtartotta ősi kultúráját, nyelvét zenéjét.

A Kínában is ismert zenetudós, Kodály Zoltán az uráli népek zenekultúráját vizsgálva már 1970-es években megállapította, hogy a rokonnak tartott finnugor népek zenéje és a magyar népzene között semmiféle lényeges kapcsolat nem fedezhető fel, nem így a belső-ázsiai népekével.

Az 1986-os véletlenszerű pekingi találkozást követően Magyarországra utaztatták az utolsó ujgur énekesnőt, Yinxindzsíszt, akinek énekeit a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében is rögzítették. Az általa énekelt 73 jugar népdal, majd a 32 ballada szinte az egész magyar népzenevilágot lefedi. A népzene olyan mélyen be van ágyazva a régi társadalmak lelkébe, hogy hasonlóságát joggal tekinthetjük mérvadónak népek rokonságának vizsgálatában, ugyanis a népzene a legtöbb népnél maradandóbb, mint a nyelv, tovább öröklődik egy esetleges nyelvcsere után is. Mert míg a nyelv társadalmon belüli és kivüli érintkezés céljából jön létre, a népzene kizárólag az azonos nemzethez tartozók, a nemzeten belüli kapcsolattartást szolgálja a nép szellemiségének egyik legfontosabb megnyilvánulásaként.

Néhány szóban arról, hogy miként támasztja alá a fentieket a genetika tudománya : ha egy nagyobb embercsoport el-vagy szétvándorolt, a szétszakadt részek eredeti genetikai jellemzőjüket még évezredek távlatában is megőrzik,még ha közben más népekkel keveredik is. A gének egy részének ezt az “eredet jelző” tulajdonságát Gm-markereknek nevezzük. Hideo Matsumoto japán tudós megrajzolta Európa és Ázsia marker-térképét, amelyből világosan kirajzolódott, hogy a magyarság genetikai útja Belső-Ázsiából indult.

A mai magyarság olyan csoportjai, amelyeknek más népekkel való keveredésük nem volt számottevő, olyan génjelzőket hordoznak, amelyek a Bajkál-tótól délre fekvő térségekből származó türk népeknél van jelen. (A magyarságnál ennek a jelzőnek az átlaga 10,3%, az ujguroknál 11,3% ; Európa más népeinél ez a génjelző alig kimutatható).

Érdemes helyre tenni pár dolgot! Kína közel 100 nemzetből tevődik össze. Kína volt mindig a világ leggazdagabb országa, amíg az Angolok le nem züllesztették ópiummal. Kínaiak a Hunoknak (manapság Kínában Hanok) köszönheti írásukat és kultúrájuk nagy részét, gyógyászatukat az ujguroknak köszönhetik. Az ujgurokról: országuk 800 körül volt közép Ázsia legnagyobb hatalma, területük a nyugati végén turgai kapu (Altáj) környékéig ért ahol a Magyarok éltek és élnek ma is ( Madzsarok )! A magyarok az Avarok kérésére valamint Atilla öröksége miatt váltak ki a törzsszövetségből és foglalták vissza -költöztek be a kárpátmedencében. A Székelyekről: Atilla idejéből (450) kerültek a mai területükre, előtte a mai ujgurok földjén éltek Góbé vezér volt vezetőjük, szállásterületeik elsivatagosodtak ma Góbi sivatag a terület neve. Felteszem a kérdést, mint minden kis nemzet valamelyik nagyhatalomhoz csapódik, melyik nagyhatalomhoz kellene csapódniuk az ottani nemzeteknek: Amerikához? Oroszokhoz? Kínához? vagy legyen egy újabb szövetség Turánia!? (Kirgizek, Ujgurok, Kazahok, Üzbégek, Törökök, Tatárok, Magyarok stb.)

forrás: Kontos Gábor írása (megjelent a kínai Selyemút nevű magazinban)

 

Ex Libris - Kalendárium a Kereteid Kitörléséhez - AJÁNDÉK pdf: http://kerekegeszember.hu/ajandek-naptar/

Porszem Meséi - mesekönyv részlet AJÁNDÉK pdf - felnőtteknek és gyerkőcöknek: http://kerekegeszember.hu/porszem-ajandek/