Seitai: holisztikus gyógyítás japán módra

 

 

Ezt a cikket elsősorban azért ajánlom figyelmetekbe, mert előreláthatólag kicsiny országunkba 2012 nyarán érkezik egy Tanító, aki szeretné átadni tudását a gyógyulni vágyóknak és az érdeklődőknek. Természetesen ezzel a programmal kapcsolatban minden információ megtalálható lesz a későbbiek folyamán ezen az oldalon 🙂  Manita

 

Mi is az seitai? A módszert Haruchika Noguchi alkotta meg, aki Kuniaki apjának mestere volt. Talán érdemes kiindulni a szó eredeti jelentéséből. A SEI írásjegy jelentése: rendezni, újrarendezni, míg a TAI a test írásjegye. Összevonva: SEITAI, a szervezet (a test) újrarendezését, az egyensúly helyreállítását jelenti. Akkor a seitai a test alkatrészeivel és funkcióival való önkényes játék lenne? Éppen ellenkezőleg.

A gyógymód elméleti hátterét adó gondolatrendszer a világ, és benne az emberi szervezet működésének elmélyült és intuitív megfigyelésén alapul. A megfigyelés középpontjában az élet természetes dinamizmusa áll, ahogyan spontán módon, tudatos irányításunk nélkül megnyilvánul. Ez a belső rendező elv az ember alkatában (fizikai megjelenés, testtartás, életerő, mozgás, temperamentum) és a környezethez való alkalmazkodásban fejeződik ki. Megjelenik ugyanakkor abban az energiában is, amelyet a japánok ki-nek neveznek. Más szavakkal fogalmazva: az emberben dolgozik egy természetes önszabályozó erő, amely anélkül, hogy tudatosan – akár kívülről, akár belülről – beavatkoznánk működésébe, fenntartja életfunkcióinkat, és természetes módon reagál a környezet változásaira. A seitai filozófiája szerint úgy is lehetne mondani, hogy ez az önszabályozó képesség okosabb nálunk, és akkor járunk a legjobban, ha hagyjuk, hadd fejeződjék ki a maga szabályai szerint, legfeljebb gondosan támogathatjuk működését.

Ráismerni a belső erőre
Vajon hogyan ismerhetünk rá erre a belső erőre? Érzelmek és gondolatok hullámain töltjük az életünket, de nagyon kevés emberben van meg az az éberség és érzékenység, amellyel képes saját és mások testének működéseit érzékelni. A seitai gyakorlásának első lépése ezért a figyelem iskolázása, az érzékenység kialakítása. Ez az első teendő a szervezet újrarendezésében. Csak ha ennek birtokában vagyunk, akkor tudjuk a testünkben levő elakadásokat, ellenállásokat – amelyek gyökere gyakran a tudatalattiba nyúlik, vagy az ember alkatában keresendő – azonosítani és felszabadítani. Akkor tudunk rugalmasan alkalmazkodni, és fokozni védekező erőnket a külvilág károsító hatásaival szemben.

Az érzékenység fokozására és a figyelem irányítására különféle gyakorlatok alkalmasak. Ilyen a dóki (“a ki előhozása”), a gasshó gyógi (“a ki koncentrálása a kezekben”), a gyóki ho (“a ki erősítése”) vagy a dóki ho (“mások ki-jének érzékelése”). Ezek a képességfejlesztő, alapozó módszerek elengedhetetlenek a seitai gyakorlati alkalmazásához.

Tanulságos röviden áttekinteni a seitai egészségről és betegségről vallott felfogását. Az élet során, az élet minden szintjén két egymást kiegészítő mozzanat váltogatja egymást ciklikusan: a koncentráció (összegyűjtés, összegyűlés, összeszedettség, feszültség) és a szétszóródás (szétáramlás, elengedés, ellazulás). E két alapműködés az ember állapotaiban is visszatükröződik: egyszer aktivitás, tettrekészség, összerendezettség, étvágy, öröm, máskor passzivitás, visszahúzódás, kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság, szomorúság. Mindkét állapot természetes, és azt jelzi, hogy szervezetünk megfelelően működik. Mert nem az állandó pörgés, túlfűtöttség, a munkára vagy éppen a szórakozásra való állandó készenlét az ember normális állapota. Aki nem hiszi, tanulmányozza át a civilizációs és stresszfüggő betegségek szépen gyarapodó listáját.

A gondolatmenethez az is hozzátartozik, hogy a szervezet időnként megjelenő kellemetlen, de nem veszélyes tüneteit – mint amilyen a levertség, hányás, hasmenés, láz – nem kell azonnal betegségnek címkézni és elnyomni, mivel a test ilyenkor tisztítja, méregteleníti, megújítja magát. A betegség is természetes állapot, betegség és felépülés kölcsönösen kiegészíti egymást, s a felépülés után az ember gyakran tisztábbnak, erősebbnek és egészségesebbnek érzi magát, mint a betegség előtt.

Három alaptípus
A seitai a testet és a lelket szétválaszthatatlan egységként fogja fel, és a test-lélek egységnek három alaptípusát írja le:

A betegség nincs jelen – a test egészséges. Ez a leg-egyértelműbb állapot, amely nem igényel különösebb magyarázatot.

A betegség jelen van – a test (mégis) megfelelően működik. Azt fejezi ki, hogy az egészség nem a teljes tünetmentességet, hanem legelsősorban is az egyensúlyt jelenti. Sok ember éli életét különféle – néha akár súlyosabb – tünetekkel, panaszokkal, mégsem tartja magát betegnek. Végzi a dolgát, fenntartja kapcsolatait, és többnyire csendes derűvel fogadja a nehézségeket. Bár vannak rendellenességek teste működésében, megőrzi testi-lelki egységét, képes fenntartani az egyensúlyt.

Betegség nincs jelen – de a szervezet mégsem egészséges. Azt az állapotot írja le, amikor az embernek különféle panaszai vannak, de az orvosi vizsgálatok nem mutatnak ki betegségre utaló elváltozásokat. Az a helyzet is idetartozik – és ezt tartják a leggyakoribbnak -, amikor az ember orvosi értelemben ugyan nem beteg, de szinte állandó panaszok gyötrik, közérzete rossz, lelki békéjét nem találja – azaz kizökkent az egyensúly állapotából.

Beszédes jelek
A seitai művelője többek között az alábbi jelekből következtethet egy ember egészségi állapotára: az alkat megtekintése (megjelenés, mozgás, tartás), a végtagok helyzete fekvésben vagy ülő helyzetben,
a gerinc helyzete, rugalmassága, bőrhőmérséklet, izomtónus, az arcon jelentkező elváltozások (szemölcsök, foltok stb.), a légzés és a pulzus egymáshoz viszonyított aránya (egészséges embernél nyugalmi helyzetben egy légzésre négy szívdobbanás jut).
A felsoroltakon kívül lényeges a has állapota. A szeméremcsont és a szegycsont alsó széle közötti területen nagyjából négyszög alakban helyezkedik el a három tanden, azaz energiaközpont, valamint az a tizenkét pont, amelyek egyfelől jelzik az ember egészségi állapotát, másfelől alkalmasak a szervezet működésének áthangolására. A hason vagy a test egyéb részein tapintható keményebb csomók (koketsu) a belső egyensúlyzavarokra utalnak. A tandenek állapota is fontos indikátor. Egészséges embernél az alsó tanden (más néven hara) a legszilárdabb, a felső pedig a leginkább ellazult. Az ettől való eltérések ugyancsak egyensúlytalanságról árulkodnak.

Milyen módszereket alkalmaz a seitai az egyensúly helyreállítása érdekében? A terapeuta tevékenységére talán a “vezetés” szó a legalkalmasabb. Ráhangolódik a páciens szervezetének működésére, elsősorban a ki-jük (energiarendszereik) egymásra hatása révén, és részben saját ki- jének kiegyensúlyozó hatása segítségével, részben különféle természetes módszerek alkalmazásával segít újrarendezni a másik ember szervezetének működését.

E természetes módszerek közé tartozik a lázterápia, meleg fürdők (45-48 Celsius-fok) alkalmazása a test különböző területeire, mozgásgyakorlatok (seitai taiso) – többek között az ízületek, az emésztőrendszer vagy a nyirokkeringés működésének támogatására – vagy az úgynevezett mélylégzés-gyakorlat (shinsoku ho), amely az alsó tanden energiával való feltöltését szolgálja.
A terapeuta mindezek mellett egyfajta pszichológiai vezetést is végez.

A taoizmus hatása
Hogyan illeszkedik a seitai a természetgyógyászat elveinek és módszereinek körébe? Az alapgondolatok mögött fölsejlik a taoizmus és a hagyományos kínai orvoslás hatása. Álljon itt néhány példa ennek alátámasztására:

–          a “koncentráció-szétszóródás” gondolatában nem lehet nem észrevenni a jin-jang elv megnyilvánulását,

–          a ki, mint a szervezetet átható és szabályozó energia aligha különbözik a kínai csi fogalmától, bár a seitai nem beszél meridiánokról vagy akár tsubókról, mint például az ugyancsak japán eredetű shiatsu. A ki-t ugyanakkor némileg tágabb értelemben, az emberek közötti kapcsolat egyik közvetítőjeként fogja fel.

–          a tandenek részben megfeleltethetők a kínai dantieneknek, bár a harmadik, felső energiaközpont helyének a kínaiak nem a szegycsont alatti pontot, hanem az orrgyök és a szemöldökök közötti területet tekintik.

Ezek a példák persze nem azt akarják sugallni, hogy a seitai a kínai orvoslás japánosított változata, hiszen a rendszer számos eredeti elképzelést és módszert tartalmaz.

A seitaiban megjelenő gondolatok a természetgyógyászat alappillérei között is fontos helyet foglalnak el. Az ember és környezete, mint elválaszthatatlan egység; a terapeuta és a kliens közötti partneri kapcsolat, ahol a gyógyító szerepe nem is igazán terápiás beavatkozás, hanem inkább “kalauzolás” az egészség felé; a szervezet öngyógyító mechanizmusainak serkentése és támogatása, mint a terápia vezérfonala – mind-mind olyan alapelv, amely megjelenik a természetgyógyászat önmeghatározásában.

Sárai Gábor
(Természetgyógyász Magazin, 2004. augusztus)

Megjegyzés: A szerző tudomása szerint Magyarországon nincs olyan oktatóhely, ahol a seitait lehetne tanulni. Európában Angliában, Franciaországban, Svájcban, Németországban és Svédországban vannak seitai-intézetek.

http://www.tgy-magazin.hu/2007.-december/seitai-holisztikus-gytjapm.html

 

Ex Libris - Kalendárium a Kereteid Kitörléséhez - AJÁNDÉK pdf: http://kerekegeszember.hu/ajandek-naptar/

Porszem Meséi - mesekönyv részlet AJÁNDÉK pdf - felnőtteknek és gyerkőcöknek: http://kerekegeszember.hu/porszem-ajandek/