GRÁNÁTALMA: APHRODITÉ GYÜMÖLCSE

Gránátalma

Punica granatum

Ismerjük meg a történetét és jótékony hatásait

Zeusz felesége Héra, a női főistenség, aki a házasság, a termékenység és hűség megtestesítője volt, tulajdonságait erre a szép növényre is átruházta. Ezért a gránátalmát neki szentelték, mivel termésében nagyon sok mag fejlődik, ami a termékenységet jelképezi. Születése és földi vándorútja ősi, földöntúli mesék ködébe vész. Ha valamit az istenek pártfogolnak!

A gránátalmát a legenda szerint Aphroditének köszönhetjük, mert kertészkedéssel is foglalkozott, és elültetett néhányat a fenséges bokrokból Ciprus szigetén, a szegény nép gyönyörűségére. Ettől kezdve a Hérától kapott erények mellé még a vénuszi szépség is felsorakozott. A hálás szigetlakók szeretettel fogadták az égi ajándékot. De mióta hitetlen régészek ássák a földet, és megtalálták a jégkori gránátalmát, alapos gyanúnk támad, hogy Aphroditét üzleti érzéke is vezette, nemcsak jótevő szándéka.

A szép és jó gránátalmának minden oka megvolt arra, hogy szeressék, tiszteljék és nagy becsben tartsák régmúlt őseink az „ígéret földjén”. Az emberi kultúra ősi bölcsőiben dús virágú gránátalmák tündököltek. Egyiptom messze földön híres kertjeinek is egyik gyöngyszeme volt. Ez a szépség és gazdagság a szomszédos népekben is vágyakat ébresztett. „Izrael fiai a pusztában Egyiptom húsosfazekai után siránkozva így jajgatnak: Nincs hely itt a vetésre, nincs hely a fügének, sem a szőlőtőkének, sem a gránátalmafának.”

A gránátalmának azonban csak kiválóságok vagy istenek lehettek társai. Ősidők óta a különböző vallási szertartások szereplője volt. Salamon papjainak ruháin kis gránátalmák lógtak, mert a szentélybe csak ilyen díszekkel lehetett belépni. A föníciaiak is bevonták szertartásaikba a színes gránátalmaterméseket. Az Aphroditéről szóló szép történet ellenére, az Elő-Ázsiában és Egyiptomban régóta ismert növénnyel a föníciaiak ajándékozták meg a karthágóiakat. A gránátalma meghálálta Karthágó szeretetét, mert olyan szép volt, hogy híre mindenhová eljutott. Nevében is megőrizte gazdái emlékét. A latin Punica neve pun almát jelent. A gránátalma, az emberi kultúra örök kísérőjeként, évezredeken keresztül megőrizte misztikus erejét. Az ókori születésű növény évezredek után is szimbólum maradt hazájában. Görögországban gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is. Némely vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent.

A keresztényeknél termése és virága a szeretetet szimbolizálta. A korabeli olasz festők Mária-képein ott szerepel a pomme d’amour, a szeretet almája. Később korona került az almára, a harc és a harccal járó jutalom jelképeként. Vándorútja tovább folytatódott, és eljutott a hatalom legfelsőbb fokára. A királyok kivették Mária kezéből, és büszkén szorongatták századokon át a „birodalmi almákat”. A szeretet szimbólumából hatalmi jelvény lett.

A gránátalma szép volt, és önzetlenül tovább is adta szépségét. A távoli világok benszülött férfiainak örömére asszonyaik fogaikat fényes-feketére dörzsölgették a fiatal gránátalmatermésekkel és a gyümölcs héjával. S ha valaki lázas lett — néhány harapás a szépítőszerekből, megóvta a veszélytől; mert mint lázcsillapító gyógyszer is hasznosnak bizonyult.

Minthogy égőpiros színe miatt a szerelmet jelképezi, vigyáznia kellett annak a lánynak, aki gránátvirágot kapott. Szerelemre gyújtó hatása mellett Cato legalább oly nagyra becsülte gyökerének hashajtó hatását. De e becses növény használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére, lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre — amelyről oly nemes férfiak is megemlékeztek, mint Filosztrátusz és Dioszkoridész.

A reneszánsz motívumok érdekessége a növény iránti figyelmet is felkeltette. Első bokrai a XVII. században települtek be Közép-Európába, hű társa, a leander kíséretében. Szépsége az akkor még újdonságnak számító szegfűét is elhalványította. Később divatba jött a „növényveder”, és a lépcsők, erkélyek kedvelt díszei lettek az edényekben pompázó gránátalmák. A lépcsőkorlát neve, a „ballustrade”, az új divat, a virágos gránátalmákkal szegélyezett villák hangulatát idézi. A századok folyamán sok híres növény neve merült feledésbe, és a növényvilág új ritkaságai tűntek fel, belopva magukat az emberek szívébe.

A gránátalma híre, szépsége azonban semmit sem halványodott.

LEÍRÁSA ÉS JÓTÉKONY HATÁSA

A gránátalma a szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe és mindemellett kiváló antioxidáns. Számos jó tulajdonsága miatt érdemes felfedeznünk.

A gránátalma (Punica granatum) a gránátalmafélék (Punicaceae) családjába tartozik. Mediterrán vidékeken őshonos lombhullató fa vagy bokor. Magassága 2 és 4 méter között változik, de létezik törpe fajtája is. Alacsonyan elágazó törzsén sűrű korona helyezkedik el. Rövid nyelű levelei sűrűn állnak, és átellenes helyezkednek el. A fiatal hajtások és vesszők kezdetben zöldes-piros színűek, de később fásodásukat követően barna színűre változnak.

Nyáron virágzik, a virágok rövid kocsányon ülnek, vagy kocsány nélküliek, és a hajtások csúcsain jelennek meg. Szép piros virága miatt mediterrán vidékeken gyakran díszcserjeként is alkalmazzák. Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy tiszteletben tartották. Alma nagyságú gyümölcsének kemény héja van, alatta fehér puha hártyában sok sötétpiros beágyazódott mag található. A rekeszes sok magvú bogyótermések édeskés, savanykás ízűek. A gyümölcs érésekor a héj késsel könnyen vághatóvá válik. Egyébként ollóval vagy éles késsel szüretelik, mert a gyümölcs erősen illeszkedik az ághoz.

Miért jó?

A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz.

A gránátalma kiváló antioxidáns hatású. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága még nem bizonyított, de egyes feltételezések szerint flavonoidjainak köszönhetően csökkenti a daganatok környékén lévő érképződést (angiogenezist).

A gránátalma hatékonynak bizonyul az atherosclerosis kezelésében is.

Kivonatának fogyasztása csökkenti a szisztolés vérnyomást a magas vérnyomású betegeknél.

A gránátalmafa kérget régen bélféregűzésre használták, mivel alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani.

Hogyan fogyasszuk?

A gránátalmából kiváló szörp készíthető, de leve koktélokhoz és desszertekhez is jól illik.

Levét kifacsarva és átszűrve, majd vízzel hígítva üdítő ital készíthető belőle.

Savanyú levét külföldön “Granadine” néven forgalmazzák.

A savanykás gyümölcshúsából főzött szirupot a Közel-Keleten savanyúsághoz adják.

A húsos burokkal együtt megszárított magvak adják a savanyú indiai fűszer, az anardana alapját.

Terméseit fagymentes helyen hosszú ideig tárolhatjuk, így hónapokig is eltartható. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.

Tippek – tanácsok

Akinek lehetősége van 1-2 éves vesszőket, gallyakat vagy hajtásokat szerezni, és kedvet érez a gránátalmabokor ültetéshez, az jó eséllyel kísérletezhet, mert a bokor ezen részei jól gyökeresednek. Csupán arra kell figyelni, hogy a sarjakat, hajtásokat akkor válasszuk le a gazdanövényről, amikor az nyugalmi időszakban van – tehát ősszel – és cserépbe ültessük, mert a fiatal növények kezdetben nagyon érzékenyek a fagyokra. A növény a tápanyagokban gazdag, laza talajt kedveli.

Cserépben vagy virágkádban pincében, illetve hűvös kamrában fagykárosodás nélkül jól áttelelnek. A megerősödött növény már kb. -8 -10 °C-ig fagytűrő.

Érdekesség

Az ókori sírokat sokszor gránátalma elemekkel díszítették, és a Biblia is több helyen említést tesz a gránátalma szépségéről, tápértékéről. Mivel a gránátalma termésében rengeteg mag fejlődik, ezért a gyümölcs a szerelem és a termékenység ősi jelképe – Aphrodité “szent” gyümölcse. Spanyolország déli részén található Granada is a gránátalmáról kapta a nevét.

A gránátalma gyümölcséből és kérgéből festék és illatszer is előállítható.